2013. május 13., hétfő

Amit a koraszülöttségről tudni kell


A koraszülöttség okai, veszélyei és hatásai 
A koraszülött baba


Koraszülöttnek nevezzük a terhesség 37. hete előtt érkező újszülötteket. Ezek a babák legtöbbször éretlen idegrendszerrel, kis súllyal, fejletlen légzőszervekkel és gyengébb immunrendszerrel jönnek a világra, így szervezetük sokkal több veszélynek van kitéve, mint az időre (és megfelelő súllyal) születő társaiké.

100 újszülöttből hozzávetőlegesen 10 koraszülött! (A statisztikák 8 és 12% közé teszik a koraszülöttség arányát, abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy az idő előtt születő gyermekek száma növekszik – aminek hátterében életmódbeli okok valószínűsíthetők.)

Az újszülött kori halálozások hátterében nagy százalékban a koraszülöttség vagy a kis születési súly áll.
Legtöbben a 32. és a 36. gesztációs hét között jönnek a világra (kb. 86%), már jóval kevesebben vannak, akik a 28. és a 31. hét között születnek (kb. 10%), és a leginkább veszélyeztetettek a 28. hét előtt érkezők (kb. 6%). Általánosan elmondható, hogy minél korábban és minél kisebb súllyal születik a baba, annál nagyobb a komplikációk és a sérülések veszélye. De nézzük részletesebben:

1. Az éretlen és sérülékeny idegrendszer:
  • Az idegrendszer éretlensége miatt megnő az agyvérzés és az elégtelen agyi keringés kockázata. Ez rögtön két problémát is felvet: a vérzés roncsolja az érintett területen található sejteket és szöveteket, az elégtelen keringés pedig vérellátási zavarhoz és oxigénhiányhoz vezethet. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a sérülés. Azonban nem mindegy, hogy az agy melyik területén, milyen kiterjedésben és mennyi ideig áll fenn a vérzés vagy az oxigénhiány, mert a következmények súlyossága és az agykárosodás rizikója ettől függ. Szerencsés esetben akár maradandó károsodás nélkül is felépülhet a kicsi, de sajnos jellemzőbb, hogy ezeknek a hatásoknak nyoma marad. Ilyen lehet a figyelemzavar, a hiperaktivitás, a viselkedési problémák, az eltérő beszéd – és mozgásfejlődés, az iskolai problémák; súlyosabb sérülésnél a (részleges vagy teljes) bénulás, az autizmus vagy autizmus jellegű tünetek és az értelmi fogyatékosság; és van, hogy a sérülés mértéke az élettel összeegyeztethetetlen.
  • Szintén az idegrendszer éretlensége, illetve az esetlegesen elszenvedett idegrendszeri károsodás miatt sérülhetnek a szopásért és a nyelésért felelős reflexek, valamint a légzés reflexe, a légzőközpont is érintett lehet (ami szintén vezethet oxigénhiányhoz). Ezáltal a baba ügyetlenül vagy sehogy sem képes szopni, így nehezebben jut táplálékhoz, gyakran félrenyel. Az evés ilyenkor nem egy örömteli és a fejlődéshez energiát adó tevékenység, hanem megterhelés, negatív élményekkel és „fulladozással”. Ha a baba még aluszékony is és etetés közben is gyakran elalszik, akkor garantált a csökkent kalória bevitel, ami tovább rontja a fejlődés, a gyarapodás és a regeneráció esélyét.
  • Gyakoribb az epilepszia és a görcsrohamok előfordulása.
  • Többször fordul elő érzékszervi rendellenesség: látási és hallási problémák.
  • Az izomtónus szabályozással is problémák lehetnek, előfordulhat tónuseloszlási zavar, csökkent vagy túl feszes izomtónus.
  • A koraszülött babák minden területen nehezebben alkalmazkodnak a mama testén kívüli élethez. Ez tetten érhető a bioritmus kapcsán is: eltolódhat az alvás – ébrenlét arány, a kicsi gyakrabban nyűgös és fáradt.
  • A hőháztartásért és a testhőmérséklet szabályozásáért felelős központ is gyengébben működik, így a baba szervezete önállóan képtelen az ideális 36,5 C°- ot stabilan megtartani, könnyen kihűl (hipotermia).

2. Kis születési súly:
  • A 2500 g alatti születési súly azon túl, hogy mutatja a baba szervezetének a fejletlenségét, még a hővesztésben is komoly szerepet játszik.
  • A kis súly mellé arányaiban nagy testfelület társul, így megnő a hő leadás, aminek következtében a kihűlés esélye is nagyobb lesz.
  • A kevesebb zsírszövet szintén hővesztést eredményez, hiszen ilyen esetben hiányzik a természetes „szigetelő réteg”.

3. Fejletlen légzőszervek:
  • A légzést szabályozó központ érintettsége már önmagában is komoly probléma, ehhez társul a tüdő fejletlensége is. Ezek miatt gyakori a légzéskimaradás (apnoe), ami szintén oxigénhiányos állapotot idézhet elő.
  • A légzőszervek fejletlensége ezen túl hajlamosabbá teszi a babát az asztmára és a légúti fertőzésekre.
  • Sok esetben gépi lélegeztetésre is szükség van.

4. Gyengébb immunrendszer:
  • A koraszülöttek a magzati élet lerövidülése miatt kevesebb ellenanyagot kaptak a placentán keresztül, így fogékonyabban a fertőzésekre, valamint szervezetük nehezebben veszi fel a versenyt a kórokozókkal.
  • Gyakran szorulnak antibiotikumos kezelésre.

5. A keringés, az anyagcsere, az emésztés és a vérképzés zavarai:
  • A vérnyomás beállítása és szabályozása is gondot okoz a baba szervezetének, így mind az alacsony, mind a magas vérnyomás jellemző.
  • Gyakori a vérszegénység, ilyenkor az oxigén szállításáért felelős hemoglobin – szint csökken, ami miatt akár vérátömlesztésre (transzfúzió) is szükség lehet.
  • Ingadozó vércukorszint.
  • Veseműködés problémák, aminek hátterében szintén a szervek fejletlensége, éretlensége áll.
  • A koraszülöttek között gyakoribb és hosszan tartóbb a sárgaság, mivel az éretlen máj és a szintén éretlen gyomor - és bélrendszer csak nehezen tud megbirkózni a bilirubin lebontásának feladatával.
  • A szopási és nyelési problémák okozta táplálási nehézséget tovább súlyosbítja a rossz emésztés, a gyomor - és bélrendszer gyenge működése.    

6. Elhúzódó kórházi kezelés, hospitalizáció:
  • Kórházi kezelések (vagy intézeti tartózkodás) alatt, amikor az anya nem tud elegendő időt tölteni a gyermekkel, valamint a gondozás és a harmonikus szülő – gyerek kapcsolat kialakítása is akadályokba ütközik, könnyen elkezdődik az érzelmi elsivárosodás. Ma már kiemelt figyelmet fordítanak a kórházakban arra, hogy elkerüljék az elsődleges kötődés hiányában vagy a nem megfelelő érzelmi kötődés miatt fellépő testi és lelki zavarokat. Azonban még így is előfordulhat, hogy a gyermek „hospitalizálódik”: elveszti érdeklődését a külvilággal kapcsolatban, kerüli a kontaktust, tompává és közönyössé válik, lemarad a fejlődésben.
  • Ez az állapot még egy megfelelő súllyal, éretten született csecsemőre is komoly veszélyt jelent, hiszen a korai érzelmi kötődés minősége határozza meg a későbbi emberi kapcsolatokat, az érzelmi, - testi, - értelmi fejlődést, tanulást, motivációt. Az amúgy is sérülékeny koraszülötteket azonban még inkább megviseli, fejlődésüket minden területen gátolja.    


A koraszülöttség okai:
az édesanya túl fiatal, vagy idősebb korban vállal gyermeket (22 éves kora alatt, 40 éves kor felett)
- megelőző spontán vagy művi abortusz(ok)
- az előző terhesség óta nem telt el elég idő a szervezet regenerálódásához
- korábbi koraszülések
- a családban már előfordult koraszülés
- az anya alultápláltsága, tápanyaghiány
- rossz szociális körülmények
- fertőzések (infekciók)
- anyai betegségek: krónikus betegségek (pl.: magas vérnyomás, cukorbetegség, SM) vagy a terhesség során kialakuló betegségek (pl.: toxémia) 
- alkohol, kábítószer használat, dohányzás…
- ikerterhesség, ilyenkor 6x nagyobb a koraszülés kockázata
- a méh rendellenességei, betegségei
- a méhlepény működési zavarai, leválása
- a magzat betegségei
- súlyos érzelmi trauma, stressz (pl.: közeli hozzátartozó halála, bűncselekmény áldozatává válás)

A koraszülöttség hatása az iskolás évekre:

  • A koraszülött gyerekek általában fizikailag is sérülékenyebbek társaiknál. Sokszor még az iskolás kor kezdetekor is gyengébb az immunrendszerük, sokat betegeskednek, vékonyabbak, kevésbé terhelhetők. Ez mind kihat a tanulási teljesítményre is, hiszen gyakrabban hiányoznak az iskolából, fáradékonyabbak, nehezebben tartanak lépést az oktatás tempójával.
  • Gyakoribb a hiperaktivitás és a figyelemzavar, a viselkedési problémák.
  • Többször fordul elő tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia).
  • A megkésettbeszédfejlődés és a beszédfejlődési zavarok is gondot okoznak a koraszülött babák körében, majd ezek maradványtünetei megkeseríthetik az iskolás kort.
  • Jellemző még az eltérő ütemű mozgásfejlődés. Nem is gondolnánk, hogy például a kúszás kimaradása, vagy a mozgásminták sorrendjének a felcserélődése később készségzavarokhoz, komplex iskolai problémákhoz vezethetnek, amennyiben kezeletlenül maradnak.
  • Már igen korán megjelenhetnek érzelmi és önértékelési gondok, ezek hátterében legtöbbször a készségzavarok és a gyengébb tanulási teljesítmény áll. Ilyenkor a gyermek szinte naponta szembesül azzal, hogy számára jóval nagyobb küzdelmet jelent egy szép betűelem kivitelezése, vagy egy szöveges feladat megoldása.  Ha az igyekezetét semmibe veszik, ha nem kap bátorítást és dicséretet, könnyen válhat az „osztály bohócává” azért, hogy elismerést és figyelmet kapjon (ha már a felnőttektől nem is, de legalább a társaktól). Más esetben viszont visszahúzódó, szorongó viselkedés is jellemezheti, passzívvá válhat, elveszítheti érdeklődését és motivációját.

A koraszülöttség hatása a felnőtt korra:

  • Kevesebben vállalnak saját gyermeket, a vállalt gyermekek száma is kevesebb.
  • Nagyobb arányban születik nekik is korábban a gyermekük.
  • A gyakori iskolai lemaradás miatt felnőtt korukra általában alacsonyabb képzettségi szintet érnek el.
  • Önbizalomhiány, önértékelési zavarok, érzelmi problémák. Ezek mind rányomják bélyegüket a társas érintkezésre, a családalapításra, a karrierre, akadályozva a harmonikus és sikeres felnőtt élet kialakítását.
  • Élethosszig tartó tüdőproblémák, érzékenység a légúti fertőzésekre.
  • Gyakoribbak a pszichiátriai problémák, mint a bipoláris zavar, a depresszió és a pszichózis.
  • Bizonyos sérülések pedig mind a gyermekkort, mind a felnőtt kort végigkísérik és jelentősen befolyásolják az önálló élet lehetőségét. Ilyen többek között az autizmus, az értelmi fogyatékosság, a központi idegrendszeri eredetű bénulás (ICP).

Mit tehetünk, hogy megelőzzük, kezeljük, enyhítsük a bajt?

  1. Az első és legfontosabb, hogy ellensúlyozzuk a kórházi kezelések okozta negatív élményeket, elkerüljük az esetleges korai kötődési problémákat (hospitalizációt). Ennek érdekében már az első napoktól töltsünk minél több időt a baba közelében, érintsük meg, simogassuk minél többet. Ha lehetséges, órákra vagy akár egész napra vegyük a karunkba, fektessük a mellkasunkra, beszéljünk hozzá, hogy érezze a gondoskodást, a szeretetünket, a kiemelt és csak neki szóló figyelmünket.
  2. Az egészségi állapot stabilizálása után minél hamarabb forduljunk korai diagnosztikával és fejlesztéssel foglalkozó szakemberhez.. Erre azért kell nagy hangsúlyt fektetni, mert az első életév a legfogékonyabb, legplasztikusabb időszak (egyben a legsérülékenyebb is), ilyenkor sokszoros hatásfokkal „dolgoznak” a fejlesztő módszerek. Minél korábban kezdjük a fejlesztést, annál jobb eredményeket érhetünk el, ezzel nagyobb esélyt adva arra, hogy a gyermek az iskolás kor kezdetére behozza a koraszülöttségből adódó hátrányokat.
  3. Fontos a megelőzés. A koraszülöttség egy rizikófaktor, ezért akkor is különleges figyelmet igényelnek ezek a gyerekek, ha konkrét nyugtalanító jel nem tapasztalható náluk. A korai fejlesztés (intervenció) befejeztével érdemes beépíteni a mindennapokba a képességfejlesztő foglalkozások látogatását, ahol már 3 éves kortól játékosan, minden területre kiterjedően (mozgás, figyelem, beszéd, emlékezet, gondolkodás, stb.) tanulhatnak, ügyesedhetnek a gyerekek. Így elkerülhetők a tanulási problémák, az iskolai kudarcok, a viselkedési - és beilleszkedési gondok, az önbizalomhiány.
  4. Folyamatos nyomon követés, utógondozás. Erre azért van nagy szükség, hogy a rendszeres időközönként elvégzett kontrollvizsgálatokkal, megfigyelésekkel időben észrevegyük, ha a gyermek fejlődése lelassult, megrekedt, nem megfelelő ütemben halad. Ilyenkor azonnal közbeléphetünk, mielőtt a probléma súlyosabbá válna.   
  5. A jó egészségi állapot (megfelelő súly, jó laboreredmények, jó étvágy…) még nem jelenti azt, hogy ezzel minden veszély elhárult. Az érzékszervi, értelmi, mozgási, magatartási, figyelmi és tanulási képességek működése és fejlődése akkor is lehet eltérő, ha a gyermek egészséges. Ezért érdemes akkor is szakemberhez (gyógypedagógus, konduktor, pszichológus) fordulni a koraszülött babával, ha látszólag minden rendben van, hogy képet kapjunk a különböző területek fejlődéséről. Inkább vegyünk részt „feleslegesen” képességfelmérésen, mint hogy rejtve maradjon egy esetleges probléma és később, az óvodában vagy az iskolában okozzon komoly károkat, amikor már késve és az alap nehézségre ráépült terhekkel együtt kell elkezdeni a kezelést. 

2013. május 10., péntek

Zene - Mese Napközis Tábor


Zene - Mese képességfejlesztő tábor

2013. 07. 08. - 07. 12. között Zene - Mese napközis tábort tartunk 4 - 12 éves gyerekeknek.

Minden délelőtt a zene és a mesék kapják a főszerepet (szép idő esetén kint a szabadban).

Zenei foglalkozásainkon lesz hangtál relaxáció, saját induló írása, játékok, zenekar, hangszerek bemutatója, népi játékok, körtáncok, különböző időjárási jelenségek megszólaltatása hangszerekkel, mondókák, állathangok utánzása.
A ritmusérzék, hallás és éneklési készség ugyan kevésbé fejlődik ilyen rövid idő alatt, de az intenzív és rendszeres találkozás miatt annál inkább hatunk a kreativitás, szociális képességek és készségek, érzelem és gondolkodás területeire.


„Minden napra egy mese” programunk keretein belül pedig a korosztályoknak megfelelően, 3-4 éves gyermekeknek állatmesék, nagyobb gyermekeknek tündérmesék, tanmesék kerülnek terítékre. Nagyon fontos, hogy gyermekeink mesét hallgassanak, megmozgatva ezzel fantáziájukat, képzeletüket. A foglalkozások célja emellett a felmerülő feszültségek, nehézségek oldása a meseterápia eszközével.

Az ebédet és a pihenést követően, délután a gyerekek részt vehetnek még játékos képességfejlesztésen, ahol érdekes feladatok, rejtvények és mozgásos foglalkozás segítségével ügyesedhetnek.

Teljes ellátással (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna), családias környezetben szeretettel várunk mindenkit. 

A tábor hétfőtől péntekig 7:30 – 17:00 óráig működik.

Árak:
  • Részvétel a délelőtti zene-és mesefoglalkozásokon, délután pihenés: 23 500 Ft



Testvérkedvezmény (unokatestvérekre is érvényes): 10 %

Jelentkezés: Szélig Éva 30/ 579-64-11, Lückl Zsófia 70/ 554-98-76, pregradicion@gmail.com

2013. május 2., csütörtök

Élet a fejlesztő szobában


Élet a fejlesztő szobában, avagy a kognitív fejlesztés, az iskola előkészítés, a tanulási zavar megelőzés, a korrepetálás…


A kisebbek általában a társakkal együtt, a nagyobbak inkább egyedül szeretnek a fejlesztő szobában tevékenykedni. Mi pedig igyekszünk az igényeikhez igazodni, hogy minél hatékonyabban és minél jobb hangulatban tudjanak ügyesedni, okosodni, tanulni, fejlődni.





Legyen szó bármelyik foglalkozásunkról, hisszük, hogy a szeretetteljes és bátorító légkör, a játékok, a szemléltetés, a megtapasztalás, a sikerélmény, az alkotás öröme, a megértés élménye mind hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek (újra) megszeressék a tanulást.








Hogy kell elképzelni egy foglalkozást?

Valahogy így: rejtvények, társasjáték, kártyázás, ujjtorna, szembekötős, rajzolás, festés, logikai játékok, gondolkodtató feladatok, találós kérdések, izgalmas történetek, fejtörők és nyelvtörők, mesék…








Még több kép itt látható!

Nyári Iskola - előkészítő


Intenzív Iskola-előkészítő Foglalkozások!

Nagycsoportos korban, az iskolába lépés előtt sok szülőben felmerül a kérdés:

  • Elég érett-e gyermekem az iskolai terhelésre (testileg, szellemileg, lelkileg)?
  • Képes lesz-e alkalmazkodni az új szabályokhoz, elvárásokhoz?
  • Mit tehetek, mint szülő, hogy gyermekem zökkenőmentesen kezdje az első osztályt?
  • Megelőzhetőek-e az iskolai nehézségek?



Ezért 2013. június 17. és július 12. között intenzív iskola – előkészítő foglalkozásokat tartunk nagycsoportos óvodások részére.



Szakembereink segítségével fejlesztjük, erősítjük azokat a képességeket, amelyek az első osztály sikeres megkezdéséhez szükségesek.

Többek között:

ü  figyelem
ü  látási, hallási emlékezet
ü  szem-, kéz-, láb koordináció
ü  téri tájékozódás
ü  feladattudat, feladattartás, monotónia tűrés, csapatmunka
ü  GRAFOMOTORIUM fejlesztése, mely az írás előkészítésében elengedhetetlen


Heti 2, 3 vagy akár 4 alkalommal (az Önök igényei szerint), alkalmanként 2 x 45 perces foglalkozások.

Ár: 3000 Ft/alkalom (90 perc)

Jelentkezés és bővebb információ: Lückl Zsófia 70/554-98-76, pregradicion@gmail.com