2013. március 26., kedd

A Nyári Intenzív Fejlesztés egyedülálló eleme


Szupra – modális – transzformációs foglalkozás ©



Ez a programunk saját "találmány", kizárólag a 60 órás Nyári Intenzív Fejlesztés keretei között érhető el, 4 héten keresztül, minden hétköznap 45 percben. A szupra – modális – transzformációs foglalkozás egy egyedülálló projekt, mely szorosan illeszkedik a Nyári Intenzív Fejlesztés tematikájához, megerősíti, összehangolja, és rugalmasan alkalmazhatóvá teszi a többi foglalkozáson elsajátított képességeket, ismereteket.


Ezen a foglalkozáson ötvözünk minden képességterületet és minden ismeretet; rávilágítunk az összefüggésekre; aktivizáljuk az összes érzékszervet; kipróbáljuk az észlelés különböző formáit. Összekapcsolunk érzékelést, gondolkodást, kommunikációt, viselkedést, alkotást, megismerést. Megtapasztaljuk, hogy a már megtanultakat hogyan lehet egy új, ismeretlen területen sikeresen alkalmazni.


A projekt keretei közt felépítünk egy kis szeletet a világból. Közben észrevétlenül gyakoroljuk a tájékozódást térben, időben, síkban. Megismerjük a naprendszerünk érdekességeit, és Földünk jellegzetességeit. Megtanuljuk az égtájakat, hallunk hurrikánokról, vulkánokról, környezetvédelemről, földrengésről, kontinensekről. Kipróbálunk, ki jut ki a labirintusból, ki találja meg a térképen a keresett helyszínt egy izgalmas történet nyomán. Használjuk az összes érzékszervünket; bekötött szemmel kutatunk kincsek után, játszunk illatokkal, ízekkel, hangokkal. Belebújunk más bőrébe, történetet írunk, színdarabot rendezünk, plakátot tervezünk. Benépesítjük a „földünket”, megalkotjuk saját magunkat és környezetünket. Közben megismerünk érdekes állatfajokat, furcsa népszokásokat. Találós kérdéseket fejtünk meg és tudós – vetélkedőkben veszünk részt. Keressük a hasonlóságokat, azonosságokat, különbözőségeket. Összehasonlítunk és elemzünk, halmazokat alkotunk és bővítjük a tartalmukat. Készítünk házakat, hidakat, autókat, állatokat, és mindent, ami teljesebbé és színesebbé teszi a világunkat.

Minden évben a gyerekek igényeihez és érdeklődéséhez alakítjuk a programot, így mindenki számára élvezetes, izgalmas és hasznos foglalkozást szeretnénk biztosítani, akár több, egymást követő évben is. 


2013. március 21., csütörtök

Kognitív fejlesztés


Kognitív fejlesztés
(Sindelar, Frostig, Meixner, Gósy, Lexi, Logico...)

3 - 14 éves korig

A zavartalan szenzomotoros fejlődés, valamint a hagyományos családi - és intézményi nevelés mellett a gyerekek „saját magukat is fejlesztik”. Ideális esetben tudják magukról, hogy mire képesek. Érdeklődésük és csillapíthatatlan tudásvágyuk hajtja őket előre újabb és újabb ismeretek és tapasztalatszerzés felé, ha érzik, hogy fontos, amit csinálnak, a felnőttek figyelnek rájuk, bíznak bennük és szeretik őket.

Azonban ha bármelyik tényező hiányzik vagy zavart szenved, akkor előbb-utóbb problémák jelentkeznek a fejlődésben. Ezek korrigálására a szenzitív, fogékony időszakban végzett kognitív (megismerő, a megismerésre vonatkozó, a gondolkodással kapcsolatos) fejlesztés nyújt lehetőséget.

A foglalkozások célja a felmért, biztos alapokról kiindulva a gyengébben fejlett ingerfeldolgozó rendszert javítása, a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek fejlesztése, az iskolaérettség elérése, majd a sikeres iskolai helytállás elősegítése.

A foglalkozásokon a gyerekek először sok eszközzel dolgozva, a konkrét, kézzel fogható valósággal ismerkednek meg, majd később az absztrakt, gondolatban végrehajtott műveletek felé haladnak. Mindeközben kapcsolatot alakítanak ki csoporttársaikkal, barátságokat kötnek, megtanulnak együttműködni és csapatban „dolgozni”. Ismereteik kibővülnek, látókörük szélesedik. Fejlődik az emlékezetük, jobban eligazodnak az őket körülvevő világban, megtanulnak felismerni szabályokat, analógiákat, különbségeket és hasonlóságokat.

A sok játék, a változatos feladatok, az otthonos és biztonságot nyújtó légkör, valamint a csoporttársak ösztönző ereje megkönnyíti többek között a figyelemösszpontosítást, a szókincs bővítését, a beszédmegértés fejlődését, a grafomotoros funkció javítását, a számfogalom kialakítását, az ok-okozat felismerését. Megnő a gyermek lelkesedése, érdeklődése, kialakul a reális énképe, fejlődik az önkontrollja és a kitartása, elkezd bízni saját magában; és mindezek által sokszorosan jobb teljesítményre lesz képes. A sikeresen végrehajtott feladatok önbizalmat, az „ezt én is tudom” érzését adják. Legyőzve az esetleges eddigi rossz tapasztalatokat újra visszatér az egészséges kíváncsiság, a megismerés vágya.

Mikor érdemes bekapcsolódni a kognitív fejlesztésbe? Kiknek ajánljuk ezt a programot? Milyen esetekben szükséges a lehető legkorábban megkezdeni a foglalkozásokat, hogy eredményes legyen a fejlesztés vagy a megelőzés?

  • 3 éves kortól
  • a mozgásfejlesztéssel párhuzamosan alkalmazva minden területre kiterjedő képességfejlesztést tudunk biztosítani
  • óvodásoknak iskola előkészítés biztosítására, tanulási problémák megelőzésére
  • kisiskolás korban, akiknél az iskola megkezdése után derültek ki problémák
  • rizikós gyerekek részére, megelőző jelleggel is (koraszülöttség, szülési sérülés, oxigénhiányos állapot elszenvedése, kis születési súly, a központi idegrendszert érintő problémák, sérülések, betegségek, császáros babák…)
  • eltérő idejű és/vagy sorrendű mozgásfejlődés (a túl gyors fejlődés is ide tartozik)
  • megkésett beszédfejlődés vagy beszédfejlődési zavar
  • mesét, történetet nehezen értelmez a hozzá tartozó képi illusztráció nélkül
  • nehezen fejezi ki magát, nem találja a szavakat
  • „szófogadatlan”, „szeleburdi”, figyelmetlen, feledékeny, „lustácska”, „kényelmes”, „gyanúsan jó gyerek, sose sírt”, „tudja, csak nem akarja”…
  • ha a gyermek nem rajzol, elutasítja a kézügyességgel kapcsolatos játékokat, feladatokat
  • idegen helyen nehezen tájékozódik
  • ügyetlen, sokat balesetezik
  • beilleszkedési és viselkedési problémák esetén
  • túl lassú vagy túl gyors, kapkodó
  • tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) veszélyeztetettség esetén
  • az adott életkorban elvárható szinthez képest gyengébb teljesítmény
  • nem, vagy nehezen alakult ki, melyik keze ügyesebb, kevert oldali dominanciák (jobb kezes, bal lábas


A foglalkozások egyéni és kiscsoportos formában zajlanak.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Információk a foglalkozásról:


Jelentkezés:                   Lückl Zsófia: +36 70 /554 98 76

Időpont:                        Hétfőtől - szombatig

Időtartam:                     45 perc

Árak:
- egyéni foglalkozás:                  9000 Ft /fő /45 perc
- csoportos foglalkozás:             6000 Ft /fő /45 perc

2013. március 4., hétfő

A beszéd zavarainak kezelése


Megkésett beszédfejlődés és beszédfejlődési zavarok kezelése 

Beszédindítás

A beszéd a kommunikációnk alapja. Egy gyermek életében meghatározó, hogy milyen minőségben tudja elsajátítani és használni anyanyelvét. Már a családon belül is fontos szerepe van a beszédnek, segítségével ki tudja fejezni érzéseit, szükségleteit, vágyait, gondolatait. Az óvodában is ezen a csatornán keresztül érteti meg magát a felnőttekkel és a kortársakkal egyaránt, valamint az iskola kiválasztásánál is fontos szempont, hogy a gyermek mennyire tud verbálisan kommunikálni. Az iskolában még nagyobb a tét: itt már magas szintű nyelvhasználatra van szükség ahhoz, hogy jól teljesítsen, valamint az olvasás és az írás elsajátításához is a megfelelő beszédfejlődés szolgál alapul. Majd később, az iskolai sikerek, a tanuláshoz fűződő viszony és a nyelv használatának minősége döntő hatással lesz a pályaválasztásra, a munkamorálra, a konstruktív életvezetésre, a harmonikus felnőtt életre.
A nyelv elsajátítása és a beszédfejlődés azonban nem csak abból áll, hogy a gyermek megtanul beszélni, szavakat és mondatokat mond. Komplex, több területből álló és egymással sok szálon találkozó rendszerről van szó:
  • Fontos az ép hallás. Mivel a nyelv elsajátítása utánzással történik, így elengedhetetlen a minta (legtöbbször a szülők) beszédének a hallása.
  • A beszéd észlelése: fel kell ismerni az emberi beszédet, kiszűrni a környezet zajai közül az emberi hangadást és a nyelvünk elemeit, megkülönböztetni egymástól a hangokat. Ha ez a terület sérül, akkor nehezített a nyelv elsajátítása; lassan fejlődik a szókincs; jellemzők a beszédhibák; a gyermek gyakran keveri össze a hangokat; nem figyel fel a hozzá intézett beszédre; kerüli a mesehallgatást (gyakran csak képekkel összekötött történetek iránt érdeklődik, mert így tudja csak követni a cselekményt); szavai közt, mondókáiban, dalaiban „halandzsa” szövegek figyelhetők meg. 
  • A beszéd értése: a beszéd tartalmi feldolgozása, a kapott információk értelmezése, beillesztése és használata. Ha ez a terület sérül, akkor a fentieken kívül még a következőket láthatjuk: utasítások pontatlan végrehajtása, hibás feladatmegoldások, viselkedési problémák, életkorhoz képest éretlen viselkedés, nehézség az új fogalmak megtanulása körül.
  •  A beszéd formai kivitelezése: helyes kiejtés, megfelelő artikuláció, nyelvtani és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása. Ha ez a terület sérül, akkor nem megfelelő hangképzést, beszédhibát, agrammatizmust tapasztalhatunk. Ezek a problémák később a helyesírás és bizonyos nyelvi sajátosságok felismerésében is nehézséget okoznak.
  • A nyelv, a beszéd adekvát használata: ez a képesség fele azért, hogy a másik ember közléséhez fűzzük a magunkét, hogy ne beszéljünk el egymás mellett, hogy a megfelelő időben és szituációban a megfelelő szavakat használjuk. Ha ez a terület sérül, akkor a gyermek gyakran nem a hozzá intézett kérdésre válaszol, nehezen tud bekapcsolódni beszélgetésbe, oda nem illő információkat közöl, nem a helyzetnek megfelelően kommunikál.

Megkésett beszédfejlődés: késve, lassabb ütemben, de a normál beszédfejlődés minden fázisa jelen van megfelelő sorrendben. Akkor beszélhetünk megkésett beszédfejlődésről, ha a gyermek betöltötte a 3. életévét (sokan már a 2 éves kort ajánlják a határidőnek) és még nem beszél, intellektusa ép, hallása ép. Vagy beszél, de beszéde nehezen érthető (esetleg csak a család érti), szókincse szegényes, leginkább egyszavas mondatokat használ, sokszor fordul elő nyelvtani és nyelvhelyességi hiba (agrammatizmusok). Ezek a problémák jó beszédértés mellett is fennállhatnak.

Beszédfejlődési zavar: a beszéd minden területe (észlelés, értés, kivitelezés, adekvát használat) érintett, eltérő fejlődésmenet figyelhető meg, a normál beszédfejlődés fázisai felcserélődhetnek, kimaradhatnak. A hallás és az értelmi képességek épek.

A beszéddel kapcsolatos nehézségekhez gyakran társul eltérő ütemű és sorrendű mozgásfejlődés (a beszéd és a mozgás fejlődése szorosan összefügg, a mozgás hatására fejlődik az idegrendszer), mozgáskoordináció zavar, a grafomotorium érintettsége. Nehezített az írás és olvasás elsajátítása, magatartási és érzelmi problémák is megjelenhetnek. Megfelelő terápia és preventív kezelés nélkül egyenes út vezet a komplex iskolai problémákhoz. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyermek a lehető legkorábban kapja meg szakember segítségét.

Lehetséges kiváltó okok: öröklés; szülési sérülés; koraszülöttség; mozgásfejlődés zavarai; éretlen, gyengén szervezett idegrendszer; agysérülés; egyes gyermekbetegségek szövődményei; környezeti ártalmak, ingerszegény környezet; méhen belüli károsodás; kis születési súly; oxigénhiány

Gyanújelek, avagy mikor érdemes szakemberhez fordulni:
  • Ha a lehetséges kiváltó okok közül bármelyik fennáll, akkor már a legapróbb aggasztó jel esetén is érdemes segítséget kérni, hiszen az időben elkezdett kezelés vagy megelőző foglalkozások hatékonysága a legnagyobb.
  • Ha voltak a gyermeknél szopási – nyelési nehézségek (a központi idegrendszer sérülését jelezheti, ami a nyelv és az arc izmait is érintheti).
  • Ha a normál beszédfejlődésben zavar, eltérés, sorrendi változás figyelhető meg.
  • Ha a kicsi keveset gagyog.
  • Ha gagyogása egyhangú, monoton.
  • Ha a környezet ingereire lassan reagál, a hozzá intézett beszéd nem kelti fel a figyelmét.
  • Ha beszédritmusa lassú.
  • Ha a szókincs bővülése megreked (több hétre, esetleg hónapokra)
  • Ha hosszútávon ragozási és nyelvtani hibák állnak fenn (melyek nem következetes hibák. 
  • Ha gyakran fordul elő hangok, szótagok cseréje, kihagyása.
  • Ha kéréseket és utasításokat „figyelmetlenül”, hibásan teljesít.
  • Ha nem a kérdésekre válaszol, sokszor oda nem illő közlései vannak.

Kezelés: Fontos, hogy minél korábban elkezdődjön a beszédindítás vagy a beszédfejlődés zavarainak a terápiája, és a társuló, más területeket is érintő problémák megelőzése vagy kezelése. A beszédfejlesztő foglalkozások komplexen, minden területre kiterjedően történnek. Alapja a mozgásfejlesztés, hiszen az idegrendszer érését és fejlődését legjobban így lehet elősegíteni. E mellett párhuzamosan folyik a szókincs, a beszédértés, a beszédhangok, a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet, a ritmusérzék, a finommotorika és a részképességek fejlesztése.   

A szakember segítsége mellett elengedhetetlen, hogy a család is részt vegyen a beszéddel összefüggő képességek fejlesztésében. Itt olvasható, mit érdemes tenni; hogyan segíthetjük gyermekünk beszédfejlődését.