2013. január 29., kedd

Zenei képességfejlesztés


Zenei képességfejlesztő foglalkozások - Tündérkaszinó


Foglalkozásainkat több éves gyógypedagógiai fejlesztés és zenei képességfejlesztés terén szerzett tapasztalataink alapján állítottuk össze. Hitvallásunk, hogy a gyermeki tapasztalás csakis akkor lehet eredményes, ha saját élmények alapján épül a világról alkotott kép. A zene éppen ezért kiváló közege a képességek fejlődésének, hiszen az információt nem csupán a nevelő, tanító, hanem maga az anyag szolgáltatja.



Valljuk, hogy az éneklés mindenkié. Hiszünk a zene gyógyító, felszabadító erejében, és nem korlátozzuk annak megtapasztalását a jó hangi adottságokkal rendelkezőkre.

I. Baba-mama foglalkozások anyukáknak és gyermekeiknek 0-3 éves korig
Minél korábban megismertetjük gyermekeinkkel a zene és ritmusok világát, annál biztosabb talajt adunk lábaik alá, ahol felnőve képességeik kibontakoztatásában sikeresebbek lehetnek. Az ölbeli játékok, ringatók, lovacskázók örömteli, meghitt és szeretetteljes miliőt teremtenek. A babák és kisgyermekek édesanyjuk vigyázó, óvó biztonságot nyújtó közelségében nyitogathatják szárnyaikat a világ és annak megismerése felé.
A foglalkozások a mondókák és játékok mellett Peter Hess hangterápiás elemeket is tartalmaznak, amik segítségével pár perces relaxációval, ellazulással ajándékozzuk meg magunkat, amire manapság oly nagy szükség van. 

II. A zenei képességfejlesztésről óvodás is kisiskolás korú gyermekeknek
A zenei képességfejlesztés olyan oktatói-nevelői folyamat, ahol az információt nem csupán a tanító, hanem maga az anyag szolgáltatja. A gyermekdalok, mondókák, népdalok megtanulásával és reprodukálásával nem csak a repertoárunkat növeljük, és nem csak az éneklési készségünket fejlesztjük. A zenei képességek fejlődése számtalan más terület fejlődését idézi elő a gyermekek képességstruktúrájában:

  • A nyelv hangrendszerének elsajátítása. A jobb hallási diszkrimináció az olvasás és helyesírás számára készíti elő a biztosabb hátteret. Hatására nemcsak az hallási észlelés finomítható, hanem az éneklési készség alapköveit rakjuk le, mintegy előkészítve a hangok magasságának megkülönböztetésének minél jobb színvonalú teljesítményét (természetesen figyelembe véve az egyéni különbözőségeket és korlátokat).
  • Szókincs bővülése. A fejlesztés során megannyi gyermekdalt, mondókát, kiszámolót, népdalt tanulunk, alkalmazunk.
  • Belső hallás fejlődése: A belső hallás egy bennünk tárolt információ, mely hang nélkül jön létre. Éppúgy vonatkozik beszédhangokra, mint dallamokra. „A belső hallás olyan zenei kép, amely hangrezgés, tényleges hang nélkül jön létre. Ez jelentheti a már ismert hangok (beszédhang, dallam) felidézését, amit a zenei emlékezet tárolt. Másrészt új dallamok kitalálását, melynek művészi megnyilvánulása a zeneszerzés.
  • Helyes artikuláció és beszédlégzés: az éneklés javítja, tökéletesíti a hangadószervek működését (az éneklés a hangzók túlzott artikulációja), szabályozza a légzést, növeli a tüdő kapacitását.
  • Figyelem fejlődése: a gyermekek figyelem tartásához minden esetben igazodó feladatokkal, az érzelmi telítettséggel, a sikerélményekhez juttatással megvalósul a figyelem összpontosítási képességének fejlődése is.
  • Emlékezet fejlődése: ezt segíti a dalszövegek, mondókák tanulása.
  • Képzelet fejlődése: az örömmel végzett munka mozgósítja a képzeletet, az emlékképek aktivizálódását.
  • Kreativitás fejlődése: az egyre nehezedő feladatokkal, és azokban szerzett sikerélmények motiváló hatásával elérhető a gyermekek kreativitásának kibontakoztatása.
  • Érzelmek kifejezése, szabályozása: az énekes játékok sok esetben az élet valós helyzeteit kínálják tálcán, így a gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy szerepeket ismerhessenek meg és éljenek át. Játék közben egymás partnereként megtanulják a közös munka alapvető szabályait. Megtanulnak egymásra figyelni, megízlelik az alkalmazkodás szabályait. Megtanulják kifejezni érzelmeiket, sőt kommunikációjuk nonverbális szinten is egyre árnyaltabbá válik, finomodik.
  • Testséma, testtudat, és téri tájékozódás. A gyermekjátékok, körjátékok kiváló lehetőséget szolgáltatnak arra, hogy bemozogjuk a körülöttünk lévő teret. Játék közben, észrevétlenül fejlődik a gyermekek testtudata, térérzékelése, finomodik a bal és jobb irányok differenciálása.
  • Mozgás fejlődése és tökéletesedése: a ritmusfejlesztés során alkalmazott kinesztéziás gyakorlatok a mozgás koordinációjának fejlődését idézik elő (menetelés, hajladozás, ugrálás, ringatózás, guggolás, pörgés-forgás, stb.).
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -  - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Információk a foglalkozásról:

Jelentkezés:                   Szélig Éva: +36 30 /579 64 11

Baba – mama foglalkozás 0 – 3 éves korig:

Időpont:                        Hétfő, Kedd 10:00 – 10:30

Időtartam:                     30 perc

Árak:
- egyéni foglalkozás:                   2000 Ft /baba + mama /alkalom
- 2 gyermek esetén:                    1500 Ft /baba + mama /alkalom
- 3 gyermek esetén:                    1200 Ft /baba + mama /alkalom
- 4 vagy több gyermek esetén:    1000 Ft /baba + mama /alkalom

Testvérkedvezmény:     10 %


Zenei képességfejlesztés óvodás és kisiskolás gyerekeknek:

Időpont:                        Hétköznapokon 17:00 – tól, Szombaton délelőtt

Időtartam:                     45 perc

Árak:
- egyéni foglalkozás:                   2500 Ft /fő /alkalom
- 2 gyermek esetén:                    2000 Ft /fő /alkalom
- 3 gyermek esetén:                    1500 Ft /fő /alkalom
- 4 vagy több gyermek esetén:    1200 Ft /fő /alkalom

Testvérkedvezmény:     10 % 



2013. január 9., szerda

A magzatot károsító hatások, ártalmak


A magzatot károsító hatások

Az anyaméh egy szinte tökéletes hely a baba számára. Ideális esetben megfelelő a hőmérséklet, van elegendő oxigén és tápanyag, elegendő a hely a növekedésre, a magzatvíz tompítja a külvilág zajait és véd a mechanikus sérülésektől, az anya szívverése és légzése egyenletes, a szülők érintéssel és beszéddel kapcsolatot teremtenek a kicsivel, figyelik a jelzéseit.

De mi történik akkor, ha a valóság távol áll a fent vázolt „ideális esettől”? A köldökzsinóron, a méhlepényen és az anya hasfalán keresztül nem csak a hasznos és a fejlődéshez szükséges anyagok, hatások jutnak el a magzathoz. A vegyszerek, a káros szenvedélyek, a súlyos érzelmi problémák, a kórokozók komoly veszélyt és sokszor maradandó károsodást okoznak a babának. A magzati idegrendszert ért károsodás az egész teste és minden területre kihathat (függően a sérülés helyétől, mértékétől, időbeli jellemzőitől).  Néhány példa a következményekről: bénulás, mozgáskoordináció zavarok, egyensúlyproblémák, hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási problémák, viselkedési és beilleszkedési gondok, értelmi képességek elégtelen fejlődése, autizmussal összefüggő problémák, beszédfejlődés zavarai.



Dohányzás (passzívan is): már az anyaméhben függőség és oxigénhiány alakul ki, jelentősen megnő a vetélés, koraszülés, a halva születés és a bölcsőhalál veszélye, kisebb születési súly várható, a baba fogékonyabb a fertőzésekre, éretlenebb újszülöttként jön világra, ezáltal nehezebben alkalmazkodik a megváltozott környezethez. Ezek a gyerekek később is többször szenvednek légúti megbetegedésben, gyakoribb náluk az asztma és az allergia. Elmaradnak társaiktól mind a növekedés, mind a fejlődés területén.

Kávé/fekete tea: a koffein hatására nő a vérnyomás, szaporább lesz a légzés és a szívverés. A köldökzsinóron keresztül a magzat véráramába is bekerül az élénkítő anyag, valamint a keringés és légzés változása őt is érinti, ahogyan a függőség is. A koffein a vas felszívódását is gátolja, ezáltal vérszegénységet okoz, ami terhesség és szoptatás során különösen veszélyes, hiszen elégtelen tápanyag és oxigén ellátást eredményez. Ezeken kívül a kávé (még koffeinmentes változatban is) nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket, melyek a hormonrendszer működését befolyásolhatják.

Energiaitalok: a koffein (és egyéb élénkítő szer) tartalom ugyan azt a hatást váltja ki, mint a kávénál leírtak. Ehhez társul még a nagy mennyiségű cukor vagy édesítőszer, valamint az aromák, színezékek. A cukor jó alapot ad a kórokozóknak, ezáltal megnő a fertőzések kockázata (ami valószínűleg gyógyszerszedést eredményez, amiből a baba is kap az anyai véráramon keresztül, valamint a cukorból kapott adagja őt is érzékenyebbé teszi a fertőzésekre). Az édesítőszer a legtöbb esetben egy mesterséges anyag, ami a szervezetet becsapva, az édes ízzel inzulintermelést vált ki, azonban cukor hiányában az inzulin feleslegesnek bizonyul, a szervezet mégis hasznosítani szeretné, ezért cukros ételeket fog kívánni. A mesterséges aromák, színezékek, adalékanyagok növelik az allergia kockázatát, károsíthatják az idegrendszert, rákkeltőek lehetnek. Az energiaitalok fogyasztása könnyen eredményez rászokást.

Üdítők: az energiaitaloknál leírtak vonatkoznak ide is.

Alkohol: csökkenti az immunrendszer működését, ezáltal hajlamosít a betegségekre. A magzat az anyai véren keresztül szintén részesül az alkoholból, de a még fejletlen máj nem képes megfelelő ütemben lebontani azt. Vetélést, fejlődési rendellenességet okozhat, károsan hat az agy fejlődésére, megnő a szív, a vese, az izmok rendellenes fejlődésének a valószínűsége. Kis születési súly várható, lassabb fejlődés, tanulási és képességbeli problémák, viselkedési és koncentrációs zavarok. Az anya nagy mennyiségű alkoholfogyasztása (részegsége) a magzati alkoholszindrómán kívül növeli a balesetek veszélyét is, ezáltal a kicsi könnyen elszenvedhet mechanikai sérüléseket is a fentiek mellé.

Drogok: használatuk mind az anya, mind a magzat függőségét okozza, ami a megszületés után is fennmarad, így speciális kezelést igényel. Ezek az anyagok nagyban megnövelik a vetélés, a méhen belüli elhalás, a koraszülés, a retardáció veszélyét, károsítják a fejlődésben lévő idegrendszert (is), oxigénhiányos állapot alakulhat ki, megnő a fejlődési rendellenességek veszélye. Továbbá a fertőzött tű használatából eredően a HIV fertőzés és a májgyulladás (B, C) kockázata is nő. Az anyai vitamin és tápanyaghiány szintén elégtelen magzati fejlődéshez vezet. Ezekre a gyerekekre jellemző a nyugtalanság, az ingerlékenység, a mozgáskoordináció zavarai, memória és figyelemproblémák.

Édességek, chips, instant ételek, rossz minőségű élelmiszerek: itt egyszerre valósul meg a cukor, az édesítőszer, a mesterséges adalékanyagok - aromák – színezékek, a tartósítószerek, a módosított tápanyagok, a transzzsírok és sok más káros anyag „áldásos” hatása. Következményeik: allergia, immunrendszer túlterhelése, máj és vese problémák, rákos megbetegedések, az idegrendszer fejlődésének problémái – ezáltal képességbeli – tanulási – figyelmi – viselkedési zavarok kialakulása.

Gyógyszerek, hormonkészítmények: a várandósság során (sőt, már a tervezett családalapítás előtt is) körültekintően kell a gyógyszereket használni. Egyre több helyen olvashatjuk, hogy a fogamzásgátló tabletták használata mennyire megnehezíti a későbbi teherbe esést, illetve ha a hormonrendszernek nincs elég ideje magához térni, akkor a magzatra is súlyos hatással lehet az előzőleg hosszabb ideig tartó „kezelés”. Az anyai vérkeringésből a kicsi is hozzájut a gyógyszerekhez, azonban az ő szervezete még nem képes megfelelően használni ezeket az anyagokat (akár halált is okozhat). Ezért különösen fontos, hogy csak orvos által is jóváhagyott készítményeket használjunk.

Sugárzás: a radioaktív sugárzás a sejtroncsoló hatása miatt veszélyes. Súlyos fejlődési rendellenességeket vagy akár halált is okozhat. Ide tartozik a röntgen, valamint az onkológiai terápiák egy része is.

Környezetszennyezés: napjainkban egyre több káros anyag található a vízben (klór, higany, gyógyszermaradványok), a levegőben (szálló por, szén-monoxid), egyre nehezebb tiszta termőterületet találni (savas eső, talajvíz szennyezettsége, hulladékok). Ezekkel a mérgekkel minden nap kapcsolatba kerülünk, a köldökzsinóron keresztül pedig a magzat is.

Mechanikai sérülések: baleset vagy bántalmazás során elszenvedett károsodás. Olyan sérülések, melyeket valamilyen fizikai behatás okoz.

Vegyszerek: tisztítószerek, mosószerek, fertőtlenítők, nem természetes kozmetikumok, légfrissítők, festékek, oldószerek, stb. Közös jellemzőjük, hogy irritálhatják a bőrt, szemet, nyálkahártyákat, légzőszerveket, allergiát válthatnak ki, a velük való érintkezés - fajtától függően – mind az anya, mind a baba számára veszélyforrás. Külön érdemes kitérni a kozmetikai ipar termékeire: a szintetikusan előállított, sok mesterséges anyagot tartalmazó, kőolajszármazékokkal telepakolt szerek a bőrproblémákon túlmutató károkat is tudnak okozni, nem is beszélve a nem megfelelő minőségű fogkrémekről, amelyek alkotóelemei a száj nyálkahártyáján felszívódva szinte azonnal kifejtik „hatásukat”.

Infekciók: azaz fertőzések: vírusok, baktériumok, gombák, paraziták. A terhesség során elkapott betegségek is veszélyt jelentenek. A károsodás esélye függ a fertőzés fajtájától, mértékétől, hosszától, valamint attól is, hogy a terhesség mely szakaszában jelentkeznek. Itt a következőket érdemes kiemelni: rubeola, toxoplazmosis, CMV, bárányhimlő (övsömör), herpesz, HIV, influenza.

Érzelmi problémák, stressz: ma már bizonyított, hogy az anya érzelmi állapota kihat a magzat fejlődésére. A szeretetteljes, nyugodt közegben várt gyerekek harmonikusabb fejlődést mutatnak, könnyebben veszik az óvodai és iskolai akadályokat, nyugodtabbak, tanulmányaikban sikeresebbek, szociális kapcsolataik kiegyensúlyozottabbak. Ellenkező esetben nagyobb arányban fordul elő eltérő ütemű fejlődés, impulzivitás, alvási és táplálkozási nehézség, agresszivitás, beilleszkedési probléma, tanulási nehézség. Itt fontos még megemlíteni egy fejlődő tudományágként a prenatális pszichológiát, mely szerint minden magzati korban elszenvedett negatív érzelmi élmény (kiabálás, veszekedés, „minek kellet ez a gyerek”, „csak akkor fogom szeretni, ha fiú lesz”…) hatással van a későbbi személyiségfejlődésre is. Valamint az anyát ért stressz hatására megnő a szervezetben bizonyos anyagok mennyisége (pl.: adrenalin), melyek a magzat vérkeringésébe is bejutnak, ezzel terhelve a fejlődő szervezetet. Egyes kutatások az autizmus, az idegrendszeri károsodások és a skizofrénia kialakulását is összefüggésbe hozzák a terhesség alatti tartós stressz és érzelmi krízis állapotával.



A szülők életmódja, mint meghatározó tényező


Szülői életmód vs. gyerekek képességei
Régen és napjainkban

A szülők gyermekvállalás előtti életmódja is már befolyással van a magzat életére. A helyes táplálkozás, a sport, a kiegyensúlyozott érzelmi állapot mind előnyös feltételeket teremt a fogantatáshoz és később a méhen belüli, majd a születés utáni növekedéshez, fejlődéshez. Az egészséggel és szülői életmóddal, felelősséggel foglalkozó olvasmányoknak, előadásoknak köszönhetően egyre többen igyekeznek egészséges és tudatos életmódot folytatni, különösen a várandósság időszakában.

Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mik azok a rossz szokások és káros anyagok, amik kifejezetten veszélyesek nem csak a szülő, hanem a magzat egészségére is, valamint negatívan befolyásolják a kicsi fejlődését, növekedését. A legjellemzőbb „mérgek” a következők: dohányzás, kávé, koffein tartalmú üdítők, energiaitalok, alkohol. Ezekből már a legkisebb mennyiség is árt! Tévhit, hogy „Csak néhány szálat szívok naponta. Az nem árt, sőt, jót tesz, mert nyugodtabb leszek tőle” vagy „csak egy kis dobozzal iszom, abból nem lehet baj, kell a vérnyomásomnak” vagy „Egy pohárka még belefér. Csak a gyomrom miatt.”! (Nem vicc, ezek még napjainkban is elhangzanak!) Szigorúbb értelmezésben ide sorolhatók még: passzív dohányzás, cukros üdítők, rossz minőségű élelmiszerek, hiánytáplálkozás, szintetikus adalékanyagok, - színezők, - aromák, az ételek nem megfelelő elkészítése. A felsorolt méreganyagok már a magzati korban függőséget alakítanak ki, állandó oxigénhiány jöhet létre, az amúgy is érzékeny idegrendszer szenvedhet jelentős károsodást. Megnő a koraszülés és fejlődési rendellenességek valószínűsége. Sajnos, ez az állandó „toxikus” állapot az anyai testen kívül is folytatódhat, ha az anyatejjel továbbra is nikotin, koffein, tartósítószerek, stb. jut a gyermek szervezetébe.

Végül az „ördögi kör” akkor zárul, amikor szülői példamutatás okán a gyerekek szintén nagy mennyiségben fogyasztják a már felsoroltakat, annak ellenére, hogy több kísérlettel igazolták, hogy ezek az anyagok koncentrációs nehézséget, magatartászavart, tanulási teljesítményromlást, szervi megbetegedéseket, allergiát is okozhatnak.


Napjainkban egyre több a problémás gyermek, egyre többen küzdenek részképesség zavarral, tanulási problémákkal, magatartási és beilleszkedési gondokkal, figyelemzavarral, hiperaktivitással. Van, aki szerint régen is ugyan ennyi speciális foglalkozást és megsegítést igénylő gyerek volt, csak nem kapott ekkora figyelmet a probléma, nem adtak nevet egy adott tünetnek (mindenki belefért a „nem tanul ez a gyerek eleget” kategóriába), nem voltak kutatások, felmérések. Olyan véleménnyel is találkoztunk már, hogy a fent felsorolt nehézségeket csak kitalálták azért, hogy a lusta/buta/rossz gyerekeket felmentsék és különlegesnek tüntessék fel.    

Az igazság ennél összetettebb:

  • Régen is voltak problémás gyerekek, még akkor is, ha akkor ezt nem tudták, nem kezelték megfelelően. Csak a hiperaktív csemetét elevennek, a figyelemzavarost szeleburdinak, a tanulási zavarral küzdőt lustának nevezték, akkor is, ha ezek a kifejezések nem fedték a tényleges állapotot. Valamint gyakran a gyermeket hibáztatták a viselkedése, teljesítménye miatt. Sokszor fel sem merült, hogy esetleg nem direkt, nem szándékosan „csinálja”, hogy szenved amiatt, hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak.
  • A fent is felsorolt problémák valósak. A születési sérülések, fejlődési rendellenességek, oxigénhiány okozta sérülések, a hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási zavarok, a beszéd fejlődését érintő problémák, a magatartási zavarok, autizmus, stb. mind létező állapotok. Ezek közt a gyerekek közt ugyan annyi a szorgalmas, okos, igyekvő, mint a „problémamentesek” táborában.  Csak nekik több időbe, energiába, odafigyelésbe, kitartásba és kemény munkába kerül ugyan azt a szintet teljesíteni.
  • A problémás gyerekek száma növekszik. Ennek hátterében az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezés (káros anyagok a vízben – levegőben - ételekben, napi találkozás méreganyagokkal…); a megváltozott életmód (stressz, felgyorsult tempó, nagyobb elvárások…); az egészségtelenebb életvitel (vegyszerek, mozgáshiány, táplálkozási problémák, nagymennyiségű gyógyszerszedés, kialvatlanság…); és a fejlettebb orvostudomány (pl.: egyre kisebb súlyú és egyre fiatalabb koraszülötteket képesek életben tartani, de ezáltal az elszenvedett sérülések valószínűsége, mértéke és kombinációja is megnő) áll.