Amit a koraszülöttségről tudni kell

A koraszülöttség okai, veszélyei és hatásai 
A koraszülött baba

Koraszülöttnek nevezzük a terhesség 37. hete előtt érkező újszülötteket. Ezek a babák legtöbbször éretlen idegrendszerrel, kis súllyal, fejletlen légzőszervekkel és gyengébb immunrendszerrel jönnek a világra, így szervezetük sokkal több veszélynek van kitéve, mint az időre (és megfelelő súllyal) születő társaiké.

100 újszülöttből hozzávetőlegesen 10 koraszülött! (A statisztikák 8 és 12% közé teszik a koraszülöttség arányát, abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy az idő előtt születő gyermekek száma növekszik – aminek hátterében életmódbeli okok valószínűsíthetők.)

Az újszülött kori halálozások hátterében nagy százalékban a koraszülöttség vagy a kis születési súly áll.

Legtöbben a 32. és a 36. gesztációs hét között jönnek a világra (kb. 86%), már jóval kevesebben vannak, akik a 28. és a 31. hét között születnek (kb. 10%), és a leginkább veszélyeztetettek a 28. hét előtt érkezők (kb. 6%). Általánosan elmondható, hogy minél korábban és minél kisebb súllyal születik a baba, annál nagyobb a komplikációk és a sérülések veszélye. De nézzük részletesebben:

1. Az éretlen és sérülékeny idegrendszer:

• Az idegrendszer éretlensége miatt megnő az agyvérzés és az elégtelen agyi keringés kockázata. Ez rögtön két problémát is felvet: a vérzés roncsolja az érintett területen található sejteket és szöveteket, az elégtelen keringés pedig vérellátási zavarhoz és oxigénhiányhoz vezethet. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a sérülés. Azonban nem mindegy, hogy az agy melyik területén, milyen kiterjedésben és mennyi ideig áll fenn a vérzés vagy az oxigénhiány, mert a következmények súlyossága és az agykárosodás rizikója ettől függ. Szerencsés esetben akár maradandó károsodás nélkül is felépülhet a kicsi, de sajnos jellemzőbb, hogy ezeknek a hatásoknak nyoma marad. Ilyen lehet a figyelemzavar, a hiperaktivitás, a viselkedési problémák, az eltérő beszéd – és mozgásfejlődés, az iskolai problémák; súlyosabb sérülésnél a (részleges vagy teljes) bénulás, az autizmus vagy autizmus jellegű tünetek és az értelmi fogyatékosság; és van, hogy a sérülés mértéke az élettel összeegyeztethetetlen.
• Szintén az idegrendszer éretlensége, illetve az esetlegesen elszenvedett idegrendszeri károsodás miatt sérülhetnek a szopásért és a nyelésért felelős reflexek, valamint a légzés reflexe, a légzőközpont is érintett lehet (ami szintén vezethet oxigénhiányhoz). Ezáltal a baba ügyetlenül vagy sehogy sem képes szopni, így nehezebben jut táplálékhoz, gyakran félrenyel. Az evés ilyenkor nem egy örömteli és a fejlődéshez energiát adó tevékenység, hanem megterhelés, negatív élményekkel és „fulladozással”. Ha a baba még aluszékony is és etetés közben is gyakran elalszik, akkor garantált a csökkent kalória bevitel, ami tovább rontja a fejlődés, a gyarapodás és a regeneráció esélyét.
• Gyakoribb az epilepszia és a görcsrohamok előfordulása.
• Többször fordul elő érzékszervi rendellenesség: látási és hallási problémák.
• Az izomtónus szabályozással is problémák lehetnek, előfordulhat tónuseloszlási zavar, csökkent vagy túl feszes izomtónus.
• A koraszülött babák minden területen nehezebben alkalmazkodnak a mama testén kívüli élethez. Ez tetten érhető a bioritmus kapcsán is: eltolódhat az alvás – ébrenlét arány, a kicsi gyakrabban nyűgös és fáradt.
• A hőháztartásért és a testhőmérséklet szabályozásáért felelős központ is gyengébben működik, így a baba szervezete önállóan képtelen az ideális 36,5 C°- ot stabilan megtartani, könnyen kihűl (hipotermia).

2. Kis születési súly:

• A 2500 g alatti születési súly azon túl, hogy mutatja a baba szervezetének a fejletlenségét, még a hővesztésben is komoly szerepet játszik.
• A kis súly mellé arányaiban nagy testfelület társul, így megnő a hő leadás, aminek következtében a kihűlés esélye is nagyobb lesz.
• A kevesebb zsírszövet szintén hővesztést eredményez, hiszen ilyen esetben hiányzik a természetes „szigetelő réteg”.

3. Fejletlen légzőszervek:

• A légzést szabályozó központ érintettsége már önmagában is komoly probléma, ehhez társul a tüdő fejletlensége is. Ezek miatt gyakori a légzéskimaradás (apnoe), ami szintén oxigénhiányos állapotot idézhet elő.
• A légzőszervek fejletlensége ezen túl hajlamosabbá teszi a babát az asztmára és a légúti fertőzésekre.
• Sok esetben gépi lélegeztetésre is szükség van.

4. Gyengébb immunrendszer:

• A koraszülöttek a magzati élet lerövidülése miatt kevesebb ellenanyagot kaptak a placentán keresztül, így fogékonyabban a fertőzésekre, valamint szervezetük nehezebben veszi fel a versenyt a kórokozókkal.
• Gyakran szorulnak antibiotikumos kezelésre.

5. A keringés, az anyagcsere, az emésztés és a vérképzés zavarai:

• A vérnyomás beállítása és szabályozása is gondot okoz a baba szervezetének, így mind az alacsony, mind a magas vérnyomás jellemző.
• Gyakori a vérszegénység, ilyenkor az oxigén szállításáért felelős hemoglobin – szint csökken, ami miatt akár vérátömlesztésre (transzfúzió) is szükség lehet.
• Ingadozó vércukorszint.
• Veseműködés problémák, aminek hátterében szintén a szervek fejletlensége, éretlensége áll.
• A koraszülöttek között gyakoribb és hosszan tartóbb a sárgaság, mivel az éretlen máj és a szintén éretlen gyomor - és bélrendszer csak nehezen tud megbirkózni a bilirubin lebontásának feladatával.
• A szopási és nyelési problémák okozta táplálási nehézséget tovább súlyosbítja a rossz emésztés, a gyomor - és bélrendszer gyenge működése.    

6. Elhúzódó kórházi kezelés, hospitalizáció:

• Kórházi kezelések (vagy intézeti tartózkodás) alatt, amikor az anya nem tud elegendő időt tölteni a gyermekkel, valamint a gondozás és a harmonikus szülő – gyerek kapcsolat kialakítása is akadályokba ütközik, könnyen elkezdődik az érzelmi elsivárosodás. Ma már kiemelt figyelmet fordítanak a kórházakban arra, hogy elkerüljék az elsődleges kötődés hiányában vagy a nem megfelelő érzelmi kötődés miatt fellépő testi és lelki zavarokat. Azonban még így is előfordulhat, hogy a gyermek „hospitalizálódik”: elveszti érdeklődését a külvilággal kapcsolatban, kerüli a kontaktust, tompává és közönyössé válik, lemarad a fejlődésben.
• Ez az állapot még egy megfelelő súllyal, éretten született csecsemőre is komoly veszélyt jelent, hiszen a korai érzelmi kötődés minősége határozza meg a későbbi emberi kapcsolatokat, az érzelmi, - testi, - értelmi fejlődést, tanulást, motivációt. Az amúgy is sérülékeny koraszülötteket azonban még inkább megviseli, fejlődésüket minden területen gátolja.    

A koraszülöttség okai:

- az édesanya túl fiatal, vagy idősebb korban vállal gyermeket (22 éves kora alatt, 40 éves kor felett)

- megelőző spontán vagy művi abortusz(ok)

- az előző terhesség óta nem telt el elég idő a szervezet regenerálódásához

- korábbi koraszülések

- a családban már előfordult koraszülés

- az anya alultápláltsága, tápanyaghiány

- rossz szociális körülmények

- fertőzések (infekciók)

- anyai betegségek: krónikus betegségek (pl.: magas vérnyomás, cukorbetegség, SM) vagy a terhesség során kialakuló betegségek (pl.: toxémia) 

- alkohol, kábítószer használat, dohányzás…

- ikerterhesség, ilyenkor 6x nagyobb a koraszülés kockázata

- a méh rendellenességei, betegségei

- a méhlepény működési zavarai, leválása

- minden, a magzatot veszélyeztető ártalom

- a magzat betegségei

- súlyos érzelmi trauma, stressz (pl.: közeli hozzátartozó halála, bűncselekmény áldozatává válás)

A koraszülöttség hatása az iskolás évekre:

• A koraszülött gyerekek általában fizikailag is sérülékenyebbek társaiknál. Sokszor még az iskolás kor kezdetekor is gyengébb az immunrendszerük, sokat betegeskednek, vékonyabbak, kevésbé terhelhetők. Ez mind kihat a tanulási teljesítményre is, hiszen gyakrabban hiányoznak az iskolából, fáradékonyabbak, nehezebben tartanak lépést az oktatás tempójával.
• Gyakoribb a hiperaktivitás és a figyelemzavar, a viselkedési problémák.
• Többször fordul elő tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia).
• A megkésettbeszédfejlődés és a beszédfejlődési zavarok is gondot okoznak a koraszülött babák körében, majd ezek maradványtünetei megkeseríthetik az iskolás kort.
• Jellemző még az eltérő ütemű mozgásfejlődés. Nem is gondolnánk, hogy például a kúszás kimaradása, vagy a mozgásminták sorrendjének a felcserélődése később készségzavarokhoz, komplex iskolai problémákhoz vezethetnek, amennyiben kezeletlenül maradnak.
• Már igen korán megjelenhetnek érzelmi és önértékelési gondok, ezek hátterében legtöbbször a készségzavarok és a gyengébb tanulási teljesítmény áll. Ilyenkor a gyermek szinte naponta szembesül azzal, hogy számára jóval nagyobb küzdelmet jelent egy szép betűelem kivitelezése, vagy egy szöveges feladat megoldása.  Ha az igyekezetét semmibe veszik, ha nem kap bátorítást és dicséretet, könnyen válhat az „osztály bohócává” azért, hogy elismerést és figyelmet kapjon (ha már a felnőttektől nem is, de legalább a társaktól). Más esetben viszont visszahúzódó, szorongó viselkedés is jellemezheti, passzívvá válhat, elveszítheti érdeklődését és motivációját.

A koraszülöttség hatása a felnőtt korra:

• Kevesebben vállalnak saját gyermeket, a vállalt gyermekek száma is kevesebb.
• Nagyobb arányban születik nekik is korábban a gyermekük.
• A gyakori iskolai lemaradás miatt felnőtt korukra általában alacsonyabb képzettségi szintet érnek el.
• Önbizalomhiány, önértékelési zavarok, érzelmi problémák. Ezek mind rányomják bélyegüket a társas érintkezésre, a családalapításra, a karrierre, akadályozva a harmonikus és sikeres felnőtt élet kialakítását.
• Élethosszig tartó tüdőproblémák, érzékenység a légúti fertőzésekre.
• Gyakoribbak a pszichiátriai problémák, mint a bipoláris zavar, a depresszió és a pszichózis.
• Bizonyos sérülések pedig mind a gyermekkort, mind a felnőtt kort végigkísérik és jelentősen befolyásolják az önálló élet lehetőségét. Ilyen többek között az autizmus, az értelmi fogyatékosság, a központi idegrendszeri eredetű bénulás (ICP).

Mit tehetünk, hogy megelőzzük, kezeljük, enyhítsük a bajt?

1. Az első és legfontosabb, hogy ellensúlyozzuk a kórházi kezelések okozta negatív élményeket, elkerüljük az esetleges korai kötődési problémákat (hospitalizációt). Ennek érdekében már az első napoktól töltsünk minél több időt a baba közelében, érintsük meg, simogassuk minél többet. Ha lehetséges, órákra vagy akár egész napra vegyük a karunkba, fektessük a mellkasunkra, beszéljünk hozzá, hogy érezze a gondoskodást, a szeretetünket, a kiemelt és csak neki szóló figyelmünket.
2. Az egészségi állapot stabilizálása után minél hamarabb forduljunk korai diagnosztikával és fejlesztéssel foglalkozó szakemberhez.. Erre azért kell nagy hangsúlyt fektetni, mert az első életév a legfogékonyabb, legplasztikusabb időszak (egyben a legsérülékenyebb is), ilyenkor sokszoros hatásfokkal „dolgoznak” a fejlesztő módszerek. Minél korábban kezdjük a fejlesztést, annál jobb eredményeket érhetünk el, ezzel nagyobb esélyt adva arra, hogy a gyermek az iskolás kor kezdetére behozza a koraszülöttségből adódó hátrányokat.
3. Fontos a megelőzés. A koraszülöttség egy rizikófaktor, ezért akkor is különleges figyelmet igényelnek ezek a gyerekek, ha konkrét nyugtalanító jel nem tapasztalható náluk. A korai fejlesztés (intervenció) befejeztével érdemes beépíteni a mindennapokba a képességfejlesztő foglalkozások látogatását, ahol már 3 éves kortól játékosan, minden területre kiterjedően (mozgás, figyelem, beszéd, emlékezet, gondolkodás, stb.) tanulhatnak, ügyesedhetnek a gyerekek. Így elkerülhetők a tanulási problémák, az iskolai kudarcok, a viselkedési - és beilleszkedési gondok, az önbizalomhiány.
4. Folyamatos nyomon követés, utógondozás. Erre azért van nagy szükség, hogy a rendszeres időközönként elvégzett kontrollvizsgálatokkal, megfigyelésekkel időben észrevegyük, ha a gyermek fejlődése lelassult, megrekedt, nem megfelelő ütemben halad. Ilyenkor azonnal közbeléphetünk, mielőtt a probléma súlyosabbá válna.   
5. A jó egészségi állapot (megfelelő súly, jó laboreredmények, jó étvágy…) még nem jelenti azt, hogy ezzel minden veszély elhárult. Az érzékszervi, értelmi, mozgási, magatartási, figyelmi és tanulási képességek működése és fejlődése akkor is lehet eltérő, ha a gyermek egészséges. Ezért érdemes akkor is szakemberhez (gyógypedagógus, konduktor, pszichológus) fordulni a koraszülött babával, ha látszólag minden rendben van, hogy képet kapjunk a különböző területek fejlődéséről. Inkább vegyünk részt „feleslegesen” képességfelmérésen, mint hogy rejtve maradjon egy esetleges probléma és később, az óvodában vagy az iskolában okozzon komoly károkat, amikor már késve és az alap nehézségre ráépült terhekkel együtt kell elkezdeni a kezelést. 

Hogyan segítsük koraszülött gyermekünk fejlődését?

„Útmutató” koraszülött babákhoz

 Mit tehetnek a szülők, a rokonok, ha az új családtag a vártnál korábban érkezik?

A koraszülött babák különleges ellátást és gondozást igényelnek annak érdekében, hogy megfelelő ütemben tudjanak fejlődni, növekedni. Mivel éretlenül, általában kis súllyal jönnek a világra, így szervezetük sokkal több veszélynek van kitéve, mint az időre (és megfelelő súllyal) születő társaiké. Gyakoribb (többek között) az eltérő mozgásfejlődés, a lassabb készség – és értelmi fejlődés, a viselkedési gondok, a figyelemzavar, a hiperaktivitás, a tanulási nehézségek előfordulásának esélye. Ezek a problémák pedig a gyermek egész életére jelentős befolyást gyakorolhatnak: megnehezítik az iskolás kort, a továbbtanulást, a munkahelyi sikerek elérését, a harmonikus családi élet kialakítását.

Ezért kiemelten fontos, hogy a koraszülött gyermek számára már az első napoktól olyan hatásokat és ingereket biztosítsunk, melyek segítik idegrendszerük érését, növekedésüket, kiegyensúlyozottságukat.

Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogyan támogathatjuk a koraszülött baba fejlődését otthon, családi környezetben (vagy már a kórházban, amint a kicsi állapota lehetővé teszi), ezzel is kiegészítve a szakemberek munkáját, mind a prevenció, mind a terápiák terén, a nagyobb hatékonyság érdekében.

1. Teremtsünk nyugodt, biztonságos környezetet a kicsi számára. Mivel a koraszülött babák érzékenyebben (sokszor indokolatlanul hevesen) reagálnak zajokra, fényekre, ezért fontos, hogy az alvásához meleg, csendes, sötétített helyet tudjunk biztosítani számukra. Így elősegítjük a harmonikus alvás – ébrenlét arány megteremtését, a rendezett bioritmus kialakulását, valamint a nyugodt alvás folyamán a szervezet több energiát tud növekedésre, regenerációra fordítani, ami az ő esetükben kulcsfontosságú.

2. Anyatejes táplálás. Az anyatej a tápanyagokon kívül az immunitáshoz nélkülözhetetlen anyagokat is tartalmazza. Erre a komplikációmentesen született csecsemőknek is nagy szükségük van. A koraszülöttek számára azonban - akik a magzati élet lerövidülése miatt már eleve kevesebb ellenanyagot kaptak a placentán keresztül – szinte nélkülözhetetlen.

3. Testkontaktus, minden mennyiségben (kenguru program). Legjobb, ha a baba a mama (vagy más családtag) mellkasán tölti a nap legnagyobb részét. Így biztosíthatjuk az állandó testhőmérsékletet, kiegyensúlyozottabbá válik a légzés, a vércukorszint és a szívverés, jelentősen csökken a légzéskimaradás esélye, alacsonyabb lesz a stressz - hormon szint, erősödik az érzelmi kötődés, nő a tejtermelés.

4. Masszáz és simogatás. Már egy rövid, gyengéd masszírozás vagy néhány perc simogatás is javítja a légzést és keringést, nyugtató hatású, stimulálja az izmokat, serkenti az emésztést. 

5. Mozgás és mozgásos élmények biztosítása. Az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, a téri helyzetek megélése és érzékelése. Ennek legegyszerűbb módja, ha a mama a babával együtt végzi a mindennapi tevékenységeinek egy részét (pl.: séta, portörlés, teregetés, stb.), hordozókendő segítségével. Így egyúttal a testkontaktus is megvalósul. Fontos még, hogy a pelenkázásnál, öltözködésnél szánjunk néhány percet egy kis tornára, mozgassuk át a végtagokat, az ízületeket.

6. Mondókák, versek, mesék, beszélgetés. Ezek segítségével jelentősen támogathatjuk a beszéd fejlődését, ami azért is fontos, mert a koraszülöttség növeli a megkésett beszédfejlődésés a beszédfejlődési zavarok kockázatát.

7. Sok együttlét és gyengédség, a szeretet kimutatása minden lehetséges módon. Erre azért kell különösen nagy hangsúlyt fektetni, mert a koraszülött gyermekek sokszor napokat, heteket vagy akár hónapokat töltenek kórházban, így sérüléseket szenvedhetnek az érzelmi kötődés területén (hospitalizálódás), ami negatívan hat az egész személyiség fejlődésére, a szülő – gyermek kapcsolat alakulására, a motivációra, az aktivitásra. Ezért elengedhetetlen, hogy a baba érezze: biztonságban van; szeretik; kitüntetett figyelemmel fordulnak felé; gyengéden gondozzák; kedvesen szólnak hozzá; megnyugtatják, ha fél, fáradt vagy nyűgös.

8. Figyeljünk az öltöztetésre: a ruha ujja ne lógjon a kicsi tenyerébe. A tenyér érintése ingerlően hat, a fogóreflexet váltja ki, ekkor az ujjak automatikusan ráfonódnak arra, ami a tenyérhez hozzáér. Azonban ha a ruha ujja hosszú és állandóan hozzáér a baba tenyeréhez, akkor a folyamatos ingerlés megterheli az (amúgy is éretlen és sérülékeny) idegrendszert, valamint gátolja a csecsemőkori reflexek megfelelő időben történő leépülését.          

A Nyári Intenzív Fejlesztés egyedülálló eleme

Szupra – modális – transzformációs foglalkozás ©

Ez a programunk saját "találmány", kizárólag a 60 órás Nyári Intenzív Fejlesztés keretei között érhető el, 4 héten keresztül, minden hétköznap 45 percben. A szupra – modális – transzformációs foglalkozás egy egyedülálló projekt, mely szorosan illeszkedik a Nyári Intenzív Fejlesztés tematikájához, megerősíti, összehangolja, és rugalmasan alkalmazhatóvá teszi a többi foglalkozáson elsajátított képességeket, ismereteket.

Ezen a foglalkozáson ötvözünk minden képességterületet és minden ismeretet; rávilágítunk az összefüggésekre; aktivizáljuk az összes érzékszervet; kipróbáljuk az észlelés különböző formáit. Összekapcsolunk érzékelést, gondolkodást, kommunikációt, viselkedést, alkotást, megismerést. Megtapasztaljuk, hogy a már megtanultakat hogyan lehet egy új, ismeretlen területen sikeresen alkalmazni.

A projekt keretei közt felépítünk egy kis szeletet a világból. Közben észrevétlenül gyakoroljuk a tájékozódást térben, időben, síkban. Megismerjük a naprendszerünk érdekességeit, és Földünk jellegzetességeit. Megtanuljuk az égtájakat, hallunk hurrikánokról, vulkánokról, környezetvédelemről, földrengésről, kontinensekről. Kipróbálunk, ki jut ki a labirintusból, ki találja meg a térképen a keresett helyszínt egy izgalmas történet nyomán. Használjuk az összes érzékszervünket; bekötött szemmel kutatunk kincsek után, játszunk illatokkal, ízekkel, hangokkal. Belebújunk más bőrébe, történetet írunk, színdarabot rendezünk, plakátot tervezünk. Benépesítjük a „földünket”, megalkotjuk saját magunkat és környezetünket. Közben megismerünk érdekes állatfajokat, furcsa népszokásokat. Találós kérdéseket fejtünk meg és tudós – vetélkedőkben veszünk részt. Keressük a hasonlóságokat, azonosságokat, különbözőségeket. Összehasonlítunk és elemzünk, halmazokat alkotunk és bővítjük a tartalmukat. Készítünk házakat, hidakat, autókat, állatokat, és mindent, ami teljesebbé és színesebbé teszi a világunkat.

Minden évben a gyerekek igényeihez és érdeklődéséhez alakítjuk a programot, így mindenki számára élvezetes, izgalmas és hasznos foglalkozást szeretnénk biztosítani, akár több, egymást követő évben is. 

Kognitív fejlesztés

Kognitív fejlesztés

(Sindelar, Frostig, Meixner, Gósy, Lexi, Logico...)

3 - 14 éves korig

A zavartalan szenzomotoros fejlődés, valamint a hagyományos családi - és intézményi nevelés mellett a gyerekek „saját magukat is fejlesztik”. Ideális esetben tudják magukról, hogy mire képesek. Érdeklődésük és csillapíthatatlan tudásvágyuk hajtja őket előre újabb és újabb ismeretek és tapasztalatszerzés felé, ha érzik, hogy fontos, amit csinálnak, a felnőttek figyelnek rájuk, bíznak bennük és szeretik őket.

Azonban ha bármelyik tényező hiányzik vagy zavart szenved, akkor előbb-utóbb problémák jelentkeznek a fejlődésben. Ezek korrigálására a szenzitív, fogékony időszakban végzett kognitív (megismerő, a megismerésre vonatkozó, a gondolkodással kapcsolatos) fejlesztés nyújt lehetőséget.

A foglalkozások célja a felmért, biztos alapokról kiindulva a gyengébben fejlett ingerfeldolgozó rendszert javítása, a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek fejlesztése, az iskolaérettség elérése, majd a sikeres iskolai helytállás elősegítése.

A foglalkozásokon a gyerekek először sok eszközzel dolgozva, a konkrét, kézzel fogható valósággal ismerkednek meg, majd később az absztrakt, gondolatban végrehajtott műveletek felé haladnak. Mindeközben kapcsolatot alakítanak ki csoporttársaikkal, barátságokat kötnek, megtanulnak együttműködni és csapatban „dolgozni”. Ismereteik kibővülnek, látókörük szélesedik. Fejlődik az emlékezetük, jobban eligazodnak az őket körülvevő világban, megtanulnak felismerni szabályokat, analógiákat, különbségeket és hasonlóságokat.

A sok játék, a változatos feladatok, az otthonos és biztonságot nyújtó légkör, valamint a csoporttársak ösztönző ereje megkönnyíti többek között a figyelemösszpontosítást, a szókincs bővítését, a beszédmegértés fejlődését, a grafomotoros funkció javítását, a számfogalom kialakítását, az ok-okozat felismerését. Megnő a gyermek lelkesedése, érdeklődése, kialakul a reális énképe, fejlődik az önkontrollja és a kitartása, elkezd bízni saját magában; és mindezek által sokszorosan jobb teljesítményre lesz képes. A sikeresen végrehajtott feladatok önbizalmat, az „ezt én is tudom” érzését adják. Legyőzve az esetleges eddigi rossz tapasztalatokat újra visszatér az egészséges kíváncsiság, a megismerés vágya.

Mikor érdemes bekapcsolódni a kognitív fejlesztésbe? Kiknek ajánljuk ezt a programot? Milyen esetekben szükséges a lehető legkorábban megkezdeni a foglalkozásokat, hogy eredményes legyen a fejlesztés vagy a megelőzés?

• 3 éves kortól
• a mozgásfejlesztéssel párhuzamosan alkalmazva minden területre kiterjedő képességfejlesztést tudunk biztosítani
• óvodásoknak iskola előkészítés biztosítására, tanulási problémák megelőzésére
• kisiskolás korban, akiknél az iskola megkezdése után derültek ki problémák
• rizikós gyerekek részére, megelőző jelleggel is (koraszülöttség, szülési sérülés, oxigénhiányos állapot elszenvedése, kis születési súly, a központi idegrendszert érintő problémák, sérülések, betegségek, császáros babák…)
• eltérő idejű és/vagy sorrendű mozgásfejlődés (a túl gyors fejlődés is ide tartozik)
• megkésett beszédfejlődés vagy beszédfejlődési zavar
• mesét, történetet nehezen értelmez a hozzá tartozó képi illusztráció nélkül
• nehezen fejezi ki magát, nem találja a szavakat
• „szófogadatlan”, „szeleburdi”, figyelmetlen, feledékeny, „lustácska”, „kényelmes”, „gyanúsan jó gyerek, sose sírt”, „tudja, csak nem akarja”…
• ha a gyermek nem rajzol, elutasítja a kézügyességgel kapcsolatos játékokat, feladatokat
• idegen helyen nehezen tájékozódik
• ügyetlen, sokat balesetezik
• beilleszkedési és viselkedési problémák esetén
• túl lassú vagy túl gyors, kapkodó
• tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) veszélyeztetettség esetén
• az adott életkorban elvárható szinthez képest gyengébb teljesítmény
• nem, vagy nehezen alakult ki, melyik keze ügyesebb, kevert oldali dominanciák (jobb kezes, bal lábas

A foglalkozások egyéni és kiscsoportos formában zajlanak.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Információk a foglalkozásról:

Jelentkezés:                   Lückl Zsófia: +36 70 /554 98 76

Időpont:                        Hétfőtől - szombatig

Időtartam:                     45 perc

Árak:

- egyéni foglalkozás:                  9000 Ft /fő /45 perc

- csoportos foglalkozás:             6000 Ft /fő /45 perc

A beszéd zavarainak kezelése

Megkésett beszédfejlődés és beszédfejlődési zavarok kezelése 

Beszédindítás

A beszéd a kommunikációnk alapja. Egy gyermek életében meghatározó, hogy milyen minőségben tudja elsajátítani és használni anyanyelvét. Már a családon belül is fontos szerepe van a beszédnek, segítségével ki tudja fejezni érzéseit, szükségleteit, vágyait, gondolatait. Az óvodában is ezen a csatornán keresztül érteti meg magát a felnőttekkel és a kortársakkal egyaránt, valamint az iskola kiválasztásánál is fontos szempont, hogy a gyermek mennyire tud verbálisan kommunikálni. Az iskolában még nagyobb a tét: itt már magas szintű nyelvhasználatra van szükség ahhoz, hogy jól teljesítsen, valamint az olvasás és az írás elsajátításához is a megfelelő beszédfejlődés szolgál alapul. Majd később, az iskolai sikerek, a tanuláshoz fűződő viszony és a nyelv használatának minősége döntő hatással lesz a pályaválasztásra, a munkamorálra, a konstruktív életvezetésre, a harmonikus felnőtt életre.

A nyelv elsajátítása és a beszédfejlődés azonban nem csak abból áll, hogy a gyermek megtanul beszélni, szavakat és mondatokat mond. Komplex, több területből álló és egymással sok szálon találkozó rendszerről van szó:

• Fontos az ép hallás. Mivel a nyelv elsajátítása utánzással történik, így elengedhetetlen a minta (legtöbbször a szülők) beszédének a hallása.
• A beszéd észlelése: fel kell ismerni az emberi beszédet, kiszűrni a környezet zajai közül az emberi hangadást és a nyelvünk elemeit, megkülönböztetni egymástól a hangokat. Ha ez a terület sérül, akkor nehezített a nyelv elsajátítása; lassan fejlődik a szókincs; jellemzők a beszédhibák; a gyermek gyakran keveri össze a hangokat; nem figyel fel a hozzá intézett beszédre; kerüli a mesehallgatást (gyakran csak képekkel összekötött történetek iránt érdeklődik, mert így tudja csak követni a cselekményt); szavai közt, mondókáiban, dalaiban „halandzsa” szövegek figyelhetők meg. 
• A beszéd értése: a beszéd tartalmi feldolgozása, a kapott információk értelmezése, beillesztése és használata. Ha ez a terület sérül, akkor a fentieken kívül még a következőket láthatjuk: utasítások pontatlan végrehajtása, hibás feladatmegoldások, viselkedési problémák, életkorhoz képest éretlen viselkedés, nehézség az új fogalmak megtanulása körül.
•  A beszéd formai kivitelezése: helyes kiejtés, megfelelő artikuláció, nyelvtani és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása. Ha ez a terület sérül, akkor nem megfelelő hangképzést, beszédhibát, agrammatizmust tapasztalhatunk. Ezek a problémák később a helyesírás és bizonyos nyelvi sajátosságok felismerésében is nehézséget okoznak.
• A nyelv, a beszéd adekvát használata: ez a képesség fele azért, hogy a másik ember közléséhez fűzzük a magunkét, hogy ne beszéljünk el egymás mellett, hogy a megfelelő időben és szituációban a megfelelő szavakat használjuk. Ha ez a terület sérül, akkor a gyermek gyakran nem a hozzá intézett kérdésre válaszol, nehezen tud bekapcsolódni beszélgetésbe, oda nem illő információkat közöl, nem a helyzetnek megfelelően kommunikál.

Megkésett beszédfejlődés: késve, lassabb ütemben, de a normál beszédfejlődés minden fázisa jelen van megfelelő sorrendben. Akkor beszélhetünk megkésett beszédfejlődésről, ha a gyermek betöltötte a 3. életévét (sokan már a 2 éves kort ajánlják a határidőnek) és még nem beszél, intellektusa ép, hallása ép. Vagy beszél, de beszéde nehezen érthető (esetleg csak a család érti), szókincse szegényes, leginkább egyszavas mondatokat használ, sokszor fordul elő nyelvtani és nyelvhelyességi hiba (agrammatizmusok). Ezek a problémák jó beszédértés mellett is fennállhatnak.

Beszédfejlődési zavar: a beszéd minden területe (észlelés, értés, kivitelezés, adekvát használat) érintett, eltérő fejlődésmenet figyelhető meg, a normál beszédfejlődés fázisai felcserélődhetnek, kimaradhatnak. A hallás és az értelmi képességek épek.

A beszéddel kapcsolatos nehézségekhez gyakran társul eltérő ütemű és sorrendű mozgásfejlődés (a beszéd és a mozgás fejlődése szorosan összefügg, a mozgás hatására fejlődik az idegrendszer), mozgáskoordináció zavar, a grafomotorium érintettsége. Nehezített az írás és olvasás elsajátítása, magatartási és érzelmi problémák is megjelenhetnek. Megfelelő terápia és preventív kezelés nélkül egyenes út vezet a komplex iskolai problémákhoz. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyermek a lehető legkorábban kapja meg szakember segítségét.

Lehetséges kiváltó okok: öröklés; szülési sérülés; koraszülöttség; mozgásfejlődés zavarai; éretlen, gyengén szervezett idegrendszer; agysérülés; egyes gyermekbetegségek szövődményei; környezeti ártalmak, ingerszegény környezet; méhen belüli károsodás; kis születési súly; oxigénhiány

Gyanújelek, avagy mikor érdemes szakemberhez fordulni:

• Ha a lehetséges kiváltó okok közül bármelyik fennáll, akkor már a legapróbb aggasztó jel esetén is érdemes segítséget kérni, hiszen az időben elkezdett kezelés vagy megelőző foglalkozások hatékonysága a legnagyobb.
• Ha voltak a gyermeknél szopási – nyelési nehézségek (a központi idegrendszer sérülését jelezheti, ami a nyelv és az arc izmait is érintheti).
• Ha a normál beszédfejlődésben zavar, eltérés, sorrendi változás figyelhető meg.
• Ha a kicsi keveset gagyog.
• Ha gagyogása egyhangú, monoton.
• Ha a környezet ingereire lassan reagál, a hozzá intézett beszéd nem kelti fel a figyelmét.
• Ha beszédritmusa lassú.
• Ha a szókincs bővülése megreked (több hétre, esetleg hónapokra)
• Ha hosszútávon ragozási és nyelvtani hibák állnak fenn (melyek nem következetes hibák. 
• Ha gyakran fordul elő hangok, szótagok cseréje, kihagyása.
• Ha kéréseket és utasításokat „figyelmetlenül”, hibásan teljesít.
• Ha nem a kérdésekre válaszol, sokszor oda nem illő közlései vannak.

Kezelés: Fontos, hogy minél korábban elkezdődjön a beszédindítás vagy a beszédfejlődés zavarainak a terápiája, és a társuló, más területeket is érintő problémák megelőzése vagy kezelése. A beszédfejlesztő foglalkozások komplexen, minden területre kiterjedően történnek. Alapja a mozgásfejlesztés, hiszen az idegrendszer érését és fejlődését legjobban így lehet elősegíteni. E mellett párhuzamosan folyik a szókincs, a beszédértés, a beszédhangok, a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet, a ritmusérzék, a finommotorika és a részképességek fejlesztése.   

A szakember segítsége mellett elengedhetetlen, hogy a család is részt vegyen a beszéddel összefüggő képességek fejlesztésében. Itt olvasható, mit érdemes tenni; hogyan segíthetjük gyermekünk beszédfejlődését.

Hogyan segítsük gyermekünk beszédfejlődését?

A beszéd fejlődését elősegítő tényezők, folyamatok:

„Házi praktikák” a beszédfejlődés segítéséhez, melyek a verbális képességeken kívül a megismerési funkciókat, a szociális viselkedést, a mozgásfejlődést, a gondolkodást, az érzelmi fejlődést és a szülő – gyerek kapcsolatot is támogatják. Kimondottan fontos, hogy megkésett beszédfejlődéssel vagy beszédfejlődési zavarokkal küzdő gyermekeknél beépítsük a mindennapokba a lent felsoroltakat, ezzel kiegészítve, támogatva a fejlesztő foglalkozások hatékonyságát.

• Támogató, sok ingert és mintát adó környezet, beszélgetés a gyermekkel.
•  Harmonikus családi háttér, érzelmi biztonság.
• Mesék, mondókák, dalok, versikék és ezekhez kapcsolható játékok, mozdulatsorok.
•  Beszéddel kapcsolatos játékok: találós kérdések, szólánc, barkóba, stb.
• A környezet tárgyainak megmutatása és megnevezése, a mindennapi tevékenységek beszéddel kísérése.
• Tiszta hangadás: ne gagyogjunk vagy selypítsünk, ezekkel a kedvesnek hitt gesztusokkal helytelen mintát mutatunk, ezáltal a gyermek a nem megfelelő kiejtést fogja utánozni.
• Gyermeknyelv elkerülése („tutu, pipi, hamham…), így már a kezdetektől elősegíthetjük a széles körben használható szókincs fejlődését.
• Szemkontaktus és látható artikuláció: ez az utánzást, a megfelelő hangképzést segíti, valamint megalapozza azt a viselkedést, hogy egymás szemébe nézünk a kommunikáció során.
• Zenehallgatás, mesehallgatás, megzenésített versek és mondókák.
• Száj és arcizmok edzése: fújás (labda, furulya, síp, stb.), mimika gyakorlása tükör előtt, nyelvtorna. Ez az izmok fejlesztésén kívül az érzelmek kifejezését is elősegíti, hiszen a tükör előtt játszhatjuk, hogy mérges arcot vágunk, vagy éppen meglepődést színlelünk.
•  Háttérzajok kerülése, különösen a TV nézés és hallgatás minimalizálása.
• Ha a gyermek gyakran csak mutogatással és nonverbális jelekkel kommunikál, akkor a tettetett nem értés is motiválhatja a beszéd használatára. Azonban ha a gyermek egyáltalán nem beszél és csak mutogatással és gesztikulálással képes kifejezni magát, akkor ezzel a „technikával” óvatosnak kell lennünk, mert a gyermek számára az egyetlen kommunikációs csatorna blokkolása érzelmi és magatartási zavarokhoz vezethet.
• Ne javítsuk a hibás kiejtést, helyette ismételjük el helyesen. Elkerülhető, hogy a gyermek folyamatos kudarcként élje meg a beszédszituációkat, csökkenthető a szorongás, a frusztráció kialakulása.
• Sok dicséret, bíztatás.

Zenei képességfejlesztés

Zenei képességfejlesztő foglalkozások - Tündérkaszinó

Foglalkozásainkat több éves gyógypedagógiai fejlesztés és zenei képességfejlesztés terén szerzett tapasztalataink alapján állítottuk össze. Hitvallásunk, hogy a gyermeki tapasztalás csakis akkor lehet eredményes, ha saját élmények alapján épül a világról alkotott kép. A zene éppen ezért kiváló közege a képességek fejlődésének, hiszen az információt nem csupán a nevelő, tanító, hanem maga az anyag szolgáltatja.

Valljuk, hogy az éneklés mindenkié. Hiszünk a zene gyógyító, felszabadító erejében, és nem korlátozzuk annak megtapasztalását a jó hangi adottságokkal rendelkezőkre.

I. Baba-mama foglalkozások anyukáknak és gyermekeiknek 0-3 éves korig

Minél korábban megismertetjük gyermekeinkkel a zene és ritmusok világát, annál biztosabb talajt adunk lábaik alá, ahol felnőve képességeik kibontakoztatásában sikeresebbek lehetnek. Az ölbeli játékok, ringatók, lovacskázók örömteli, meghitt és szeretetteljes miliőt teremtenek. A babák és kisgyermekek édesanyjuk vigyázó, óvó biztonságot nyújtó közelségében nyitogathatják szárnyaikat a világ és annak megismerése felé.

A foglalkozások a mondókák és játékok mellett Peter Hess hangterápiás elemeket is tartalmaznak, amik segítségével pár perces relaxációval, ellazulással ajándékozzuk meg magunkat, amire manapság oly nagy szükség van. 

II. A zenei képességfejlesztésről óvodás is kisiskolás korú gyermekeknek

A zenei képességfejlesztés olyan oktatói-nevelői folyamat, ahol az információt nem csupán a tanító, hanem maga az anyag szolgáltatja. A gyermekdalok, mondókák, népdalok megtanulásával és reprodukálásával nem csak a repertoárunkat növeljük, és nem csak az éneklési készségünket fejlesztjük. A zenei képességek fejlődése számtalan más terület fejlődését idézi elő a gyermekek képességstruktúrájában:

• A nyelv hangrendszerének elsajátítása. A jobb hallási diszkrimináció az olvasás és helyesírás számára készíti elő a biztosabb hátteret. Hatására nemcsak az hallási észlelés finomítható, hanem az éneklési készség alapköveit rakjuk le, mintegy előkészítve a hangok magasságának megkülönböztetésének minél jobb színvonalú teljesítményét (természetesen figyelembe véve az egyéni különbözőségeket és korlátokat).
• Szókincs bővülése. A fejlesztés során megannyi gyermekdalt, mondókát, kiszámolót, népdalt tanulunk, alkalmazunk.
• Belső hallás fejlődése: A belső hallás egy bennünk tárolt információ, mely hang nélkül jön létre. Éppúgy vonatkozik beszédhangokra, mint dallamokra. „A belső hallás olyan zenei kép, amely hangrezgés, tényleges hang nélkül jön létre. Ez jelentheti a már ismert hangok (beszédhang, dallam) felidézését, amit a zenei emlékezet tárolt. Másrészt új dallamok kitalálását, melynek művészi megnyilvánulása a zeneszerzés.
• Helyes artikuláció és beszédlégzés: az éneklés javítja, tökéletesíti a hangadószervek működését (az éneklés a hangzók túlzott artikulációja), szabályozza a légzést, növeli a tüdő kapacitását.
• Figyelem fejlődése: a gyermekek figyelem tartásához minden esetben igazodó feladatokkal, az érzelmi telítettséggel, a sikerélményekhez juttatással megvalósul a figyelem összpontosítási képességének fejlődése is.
• Emlékezet fejlődése: ezt segíti a dalszövegek, mondókák tanulása.
• Képzelet fejlődése: az örömmel végzett munka mozgósítja a képzeletet, az emlékképek aktivizálódását.
• Kreativitás fejlődése: az egyre nehezedő feladatokkal, és azokban szerzett sikerélmények motiváló hatásával elérhető a gyermekek kreativitásának kibontakoztatása.
• Érzelmek kifejezése, szabályozása: az énekes játékok sok esetben az élet valós helyzeteit kínálják tálcán, így a gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy szerepeket ismerhessenek meg és éljenek át. Játék közben egymás partnereként megtanulják a közös munka alapvető szabályait. Megtanulnak egymásra figyelni, megízlelik az alkalmazkodás szabályait. Megtanulják kifejezni érzelmeiket, sőt kommunikációjuk nonverbális szinten is egyre árnyaltabbá válik, finomodik.
• Testséma, testtudat, és téri tájékozódás. A gyermekjátékok, körjátékok kiváló lehetőséget szolgáltatnak arra, hogy bemozogjuk a körülöttünk lévő teret. Játék közben, észrevétlenül fejlődik a gyermekek testtudata, térérzékelése, finomodik a bal és jobb irányok differenciálása.
• Mozgás fejlődése és tökéletesedése: a ritmusfejlesztés során alkalmazott kinesztéziás gyakorlatok a mozgás koordinációjának fejlődését idézik elő (menetelés, hajladozás, ugrálás, ringatózás, guggolás, pörgés-forgás, stb.).

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -  - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Információk a foglalkozásról:

Jelentkezés:                   Szélig Éva: +36 30 /579 64 11

Baba – mama foglalkozás 0 – 3 éves korig:

Időpont:                        Hétfő, Kedd 10:00 – 10:30

Időtartam:                     30 perc

Árak:

- egyéni foglalkozás:                   2000 Ft /baba + mama /alkalom

- 2 gyermek esetén:                    1500 Ft /baba + mama /alkalom

- 3 gyermek esetén:                    1200 Ft /baba + mama /alkalom

- 4 vagy több gyermek esetén:    1000 Ft /baba + mama /alkalom

Testvérkedvezmény:     10 %

Zenei képességfejlesztés óvodás és kisiskolás gyerekeknek:

Időpont:                        Hétköznapokon 17:00 – tól, Szombaton délelőtt

Időtartam:                     45 perc

Árak:

- egyéni foglalkozás:                   2500 Ft /fő /alkalom

- 2 gyermek esetén:                    2000 Ft /fő /alkalom

- 3 gyermek esetén:                    1500 Ft /fő /alkalom

- 4 vagy több gyermek esetén:    1200 Ft /fő /alkalom

Testvérkedvezmény:     10 % 

A magzatot károsító hatások, ártalmak

A magzatot károsító hatások

Az anyaméh egy szinte tökéletes hely a baba számára. Ideális esetben megfelelő a hőmérséklet, van elegendő oxigén és tápanyag, elegendő a hely a növekedésre, a magzatvíz tompítja a külvilág zajait és véd a mechanikus sérülésektől, az anya szívverése és légzése egyenletes, a szülők érintéssel és beszéddel kapcsolatot teremtenek a kicsivel, figyelik a jelzéseit.

De mi történik akkor, ha a valóság távol áll a fent vázolt „ideális esettől”? A köldökzsinóron, a méhlepényen és az anya hasfalán keresztül nem csak a hasznos és a fejlődéshez szükséges anyagok, hatások jutnak el a magzathoz. A vegyszerek, a káros szenvedélyek, a súlyos érzelmi problémák, a kórokozók komoly veszélyt és sokszor maradandó károsodást okoznak a babának. A magzati idegrendszert ért károsodás az egész teste és minden területre kihathat (függően a sérülés helyétől, mértékétől, időbeli jellemzőitől).  Néhány példa a következményekről: bénulás, mozgáskoordináció zavarok, egyensúlyproblémák, hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási problémák, viselkedési és beilleszkedési gondok, értelmi képességek elégtelen fejlődése, autizmussal összefüggő problémák, beszédfejlődés zavarai.

Dohányzás (passzívan is): már az anyaméhben függőség és oxigénhiány alakul ki, jelentősen megnő a vetélés, koraszülés, a halva születés és a bölcsőhalál veszélye, kisebb születési súly várható, a baba fogékonyabb a fertőzésekre, éretlenebb újszülöttként jön világra, ezáltal nehezebben alkalmazkodik a megváltozott környezethez. Ezek a gyerekek később is többször szenvednek légúti megbetegedésben, gyakoribb náluk az asztma és az allergia. Elmaradnak társaiktól mind a növekedés, mind a fejlődés területén.

Kávé/fekete tea: a koffein hatására nő a vérnyomás, szaporább lesz a légzés és a szívverés. A köldökzsinóron keresztül a magzat véráramába is bekerül az élénkítő anyag, valamint a keringés és légzés változása őt is érinti, ahogyan a függőség is. A koffein a vas felszívódását is gátolja, ezáltal vérszegénységet okoz, ami terhesség és szoptatás során különösen veszélyes, hiszen elégtelen tápanyag és oxigén ellátást eredményez. Ezeken kívül a kávé (még koffeinmentes változatban is) nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket, melyek a hormonrendszer működését befolyásolhatják.

Energiaitalok: a koffein (és egyéb élénkítő szer) tartalom ugyan azt a hatást váltja ki, mint a kávénál leírtak. Ehhez társul még a nagy mennyiségű cukor vagy édesítőszer, valamint az aromák, színezékek. A cukor jó alapot ad a kórokozóknak, ezáltal megnő a fertőzések kockázata (ami valószínűleg gyógyszerszedést eredményez, amiből a baba is kap az anyai véráramon keresztül, valamint a cukorból kapott adagja őt is érzékenyebbé teszi a fertőzésekre). Az édesítőszer a legtöbb esetben egy mesterséges anyag, ami a szervezetet becsapva, az édes ízzel inzulintermelést vált ki, azonban cukor hiányában az inzulin feleslegesnek bizonyul, a szervezet mégis hasznosítani szeretné, ezért cukros ételeket fog kívánni. A mesterséges aromák, színezékek, adalékanyagok növelik az allergia kockázatát, károsíthatják az idegrendszert, rákkeltőek lehetnek. Az energiaitalok fogyasztása könnyen eredményez rászokást.

Üdítők: az energiaitaloknál leírtak vonatkoznak ide is.

Alkohol: csökkenti az immunrendszer működését, ezáltal hajlamosít a betegségekre. A magzat az anyai véren keresztül szintén részesül az alkoholból, de a még fejletlen máj nem képes megfelelő ütemben lebontani azt. Vetélést, fejlődési rendellenességet okozhat, károsan hat az agy fejlődésére, megnő a szív, a vese, az izmok rendellenes fejlődésének a valószínűsége. Kis születési súly várható, lassabb fejlődés, tanulási és képességbeli problémák, viselkedési és koncentrációs zavarok. Az anya nagy mennyiségű alkoholfogyasztása (részegsége) a magzati alkoholszindrómán kívül növeli a balesetek veszélyét is, ezáltal a kicsi könnyen elszenvedhet mechanikai sérüléseket is a fentiek mellé.

Drogok: használatuk mind az anya, mind a magzat függőségét okozza, ami a megszületés után is fennmarad, így speciális kezelést igényel. Ezek az anyagok nagyban megnövelik a vetélés, a méhen belüli elhalás, a koraszülés, a retardáció veszélyét, károsítják a fejlődésben lévő idegrendszert (is), oxigénhiányos állapot alakulhat ki, megnő a fejlődési rendellenességek veszélye. Továbbá a fertőzött tű használatából eredően a HIV fertőzés és a májgyulladás (B, C) kockázata is nő. Az anyai vitamin és tápanyaghiány szintén elégtelen magzati fejlődéshez vezet. Ezekre a gyerekekre jellemző a nyugtalanság, az ingerlékenység, a mozgáskoordináció zavarai, memória és figyelemproblémák.

Édességek, chips, instant ételek, rossz minőségű élelmiszerek: itt egyszerre valósul meg a cukor, az édesítőszer, a mesterséges adalékanyagok - aromák – színezékek, a tartósítószerek, a módosított tápanyagok, a transzzsírok és sok más káros anyag „áldásos” hatása. Következményeik: allergia, immunrendszer túlterhelése, máj és vese problémák, rákos megbetegedések, az idegrendszer fejlődésének problémái – ezáltal képességbeli – tanulási – figyelmi – viselkedési zavarok kialakulása.

Gyógyszerek, hormonkészítmények: a várandósság során (sőt, már a tervezett családalapítás előtt is) körültekintően kell a gyógyszereket használni. Egyre több helyen olvashatjuk, hogy a fogamzásgátló tabletták használata mennyire megnehezíti a későbbi teherbe esést, illetve ha a hormonrendszernek nincs elég ideje magához térni, akkor a magzatra is súlyos hatással lehet az előzőleg hosszabb ideig tartó „kezelés”. Az anyai vérkeringésből a kicsi is hozzájut a gyógyszerekhez, azonban az ő szervezete még nem képes megfelelően használni ezeket az anyagokat (akár halált is okozhat). Ezért különösen fontos, hogy csak orvos által is jóváhagyott készítményeket használjunk.

Sugárzás: a radioaktív sugárzás a sejtroncsoló hatása miatt veszélyes. Súlyos fejlődési rendellenességeket vagy akár halált is okozhat. Ide tartozik a röntgen, valamint az onkológiai terápiák egy része is.

Környezetszennyezés: napjainkban egyre több káros anyag található a vízben (klór, higany, gyógyszermaradványok), a levegőben (szálló por, szén-monoxid), egyre nehezebb tiszta termőterületet találni (savas eső, talajvíz szennyezettsége, hulladékok). Ezekkel a mérgekkel minden nap kapcsolatba kerülünk, a köldökzsinóron keresztül pedig a magzat is.

Mechanikai sérülések: baleset vagy bántalmazás során elszenvedett károsodás. Olyan sérülések, melyeket valamilyen fizikai behatás okoz.

Vegyszerek: tisztítószerek, mosószerek, fertőtlenítők, nem természetes kozmetikumok, légfrissítők, festékek, oldószerek, stb. Közös jellemzőjük, hogy irritálhatják a bőrt, szemet, nyálkahártyákat, légzőszerveket, allergiát válthatnak ki, a velük való érintkezés - fajtától függően – mind az anya, mind a baba számára veszélyforrás. Külön érdemes kitérni a kozmetikai ipar termékeire: a szintetikusan előállított, sok mesterséges anyagot tartalmazó, kőolajszármazékokkal telepakolt szerek a bőrproblémákon túlmutató károkat is tudnak okozni, nem is beszélve a nem megfelelő minőségű fogkrémekről, amelyek alkotóelemei a száj nyálkahártyáján felszívódva szinte azonnal kifejtik „hatásukat”.

Infekciók: azaz fertőzések: vírusok, baktériumok, gombák, paraziták. A terhesség során elkapott betegségek is veszélyt jelentenek. A károsodás esélye függ a fertőzés fajtájától, mértékétől, hosszától, valamint attól is, hogy a terhesség mely szakaszában jelentkeznek. Itt a következőket érdemes kiemelni: rubeola, toxoplazmosis, CMV, bárányhimlő (övsömör), herpesz, HIV, influenza.

Érzelmi problémák, stressz: ma már bizonyított, hogy az anya érzelmi állapota kihat a magzat fejlődésére. A szeretetteljes, nyugodt közegben várt gyerekek harmonikusabb fejlődést mutatnak, könnyebben veszik az óvodai és iskolai akadályokat, nyugodtabbak, tanulmányaikban sikeresebbek, szociális kapcsolataik kiegyensúlyozottabbak. Ellenkező esetben nagyobb arányban fordul elő eltérő ütemű fejlődés, impulzivitás, alvási és táplálkozási nehézség, agresszivitás, beilleszkedési probléma, tanulási nehézség. Itt fontos még megemlíteni egy fejlődő tudományágként a prenatális pszichológiát, mely szerint minden magzati korban elszenvedett negatív érzelmi élmény (kiabálás, veszekedés, „minek kellet ez a gyerek”, „csak akkor fogom szeretni, ha fiú lesz”…) hatással van a későbbi személyiségfejlődésre is. Valamint az anyát ért stressz hatására megnő a szervezetben bizonyos anyagok mennyisége (pl.: adrenalin), melyek a magzat vérkeringésébe is bejutnak, ezzel terhelve a fejlődő szervezetet. Egyes kutatások az autizmus, az idegrendszeri károsodások és a skizofrénia kialakulását is összefüggésbe hozzák a terhesség alatti tartós stressz és érzelmi krízis állapotával.